A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1913. július
Tartalomjegyzék
119 munkákat, t. i. szántást, vetést, aratást, behordást ós trágyakihordást, ellenben sem kapálást, sem burgonyaszedóst, vagy kukoricatörést nem említ; hogy pedig a kapás növények munkáját a közmunka közé sohasem számították, világosan kitűnik az 1909 január 12-én újból megállapított díjlevélből, mely már a közmunkát „a kapálás kivételével" állapítja meg és Tegzes S. Zsigmond jelenlegi tanító is ezen díjlevélre választatott el. Majd az egyház presbitériuma 1909 február 10-ón tartott gyűlésében akként határoz, hogy az utóbb kiállított díjlevél ezen kitétele: „összes munkálás a kapálás kivételével" így módosíttassák: „a kapás földek kivételével, melyeknek azonban egyszeri szántását és a termésnek róluk való hazahordását is teljesíti a gyülekezet", mely határozatnak egyházhatósági jóváhagyását is kéri. Ez volt közmunka ügyben a gyűlés legutóbbi intézkedése. Ezen határozatot a tanító nem felebbezte meg, ami egyértelmű a belenyugvással; jóváhagyás végett sem terjesztették fel, tehát a presbitérium kérésére most kellett benne ítéletet hozni és pedig a fentieknek figyelembevételével jelen ítélet által megállapított módon. Tegzes S. Zsigmond tanítót a közmunka megváltásának elrendelése és az érték megállapítása iránti kérelmével elútasítani kellett, mert az erről való intéz-
