A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1903. március, 1903. június

35. Tárgyaltatott a dadi egyháznak azon kérelme, mely szerint lelkészi dijlevele 11. p. alatt felvett »Temető használata« helyett »Régi temető használata« kifejezés tétessék, illetve hogy a dijlevél ekként nyerjen kiigazítást. Azon oknál fogva, mert a volt lelkész az egész temetőt folyton használta és nincs semmi indok arra, hogy az az új lelkésztől megvonassék; de meg az 1894-ben kiállított dijlevélből, úgyszintén a jelentő ivből is — a melyek az egyházi elöljárók által is alá vannak irva — az tűnik ki, hogy az egész temető használata van felvéve 40 kor. értékben és ezen dijlevél az összes felsőbb egyházi hatóságok által is megerősíttetett; a kérelem nem teljesíthető annyival is inkább, mert az egyh. törvények 253 §-a értelmében dijlevél csonkítás meg nem engedhető. Ezen határozat ellen a dadi egyház jelen volt gondnoka Nagy Mihály fellebbezését élőszóval bejelentette. 36. Olvastatott a héreghi egyház presbyteriumának 1903 évi junius 27-én 3. jkvi. szám alatt hozott azon határozata, mely szerint az egyház által a mult évben vásárolt földből, az annak árába fektetelt