A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1886. május

— 13 — pedig erre fedezeti forrása nincs: engedtessék meg az ehmegyei közalapi bizottság fuvar- és élelmezési költségeit a legszigorúbb mérték szerint az ehmegye évi közalapi járulékából levonni és kifizetni. 25. Az ászári ref. eb mellékelt segélyt kérő ive szerint a templom roskadozó félben levő tetejének a padozattal együtti újra építésére és toronyjavitásra a magyar reform, országos közalapból 500 frt segély kiutalványozását kéri. A több társ- és fiók-egyházból alakult, nem nagy népességű, csekély vagyonnal rendelkező ászári gyülekezet segélykérését ehmegyénk a helyi viszonyokból kifolyólag helyesnek, szükségesnek ismervén és jelentvén ki, a segélyt kérő ivet pártolólag terjeszti fel, s ajánlja az országos közalapból 500 írttal leendő segélyezésre. 26. A héregi egyház a mellékelt segélyt kérő iven templomtető s a torony fa és bádog részének halaszthatlan megcsináltatására az országos közalap pénztárából 250 frt segélynek kiutalványoztatását kéri. Ismerve a héregi egyház viszonyait, tudva azt, hogy az egyháztagok — volt földesurokkal folytatott perből származva — vagyonilag nagy teherrel vannak sújtva, s önmaguktól templomuk s tornyuk javítási költségeit alig fedezhetnék — a kért 250 frtnyi segély-összegnek az országos közalapból leendő kiutalványozását ajánlja, sőt kéri az ehmegye. 27. Az esztergomi egyház a fennállhatására nézve már égető szükséggé vált templomépítés megkezdhetése czéljából 5 évig, évenkint 3000 frtnak az országos közalapból leendő kiutalványoztatását kéri. Ehmegyénk úgy tekinti Esztergomot, mint missio állomást, mely magyar ref. ekázunknak, a római catholicismus hazai főfészkében védbástyául szolgál, s nem engedi megtörténni azt, a mi a múltban megtörtént, s mert — nincs oly központja, temploma, hol a szétszórt és sokszor fel sem is található ref. hivek, mintegy szellemi