A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1942. augusztus

el is helyeztetik őket ... A másik mód, amellyel igyekeznek ben­nünket lehetetlenné tenni: a reverzálisok hajszolása. Erősen refor­mátus házasulandók elbeszéléséből tudom, hogy elsőnek az anya­könyvvezető kezdi el őket „puhítani". Ha ez nem sikerül, akkor jönnek a városháza többi urai és a plébános és a házasulandókat csak akkor írják ki, ha már a reverzális megköttetett. Vagy ha meg van rá a mód, akkor diszpenzációval köttetik meg a házas­ságot, hogy mi tudomást se szerezhessünk róla, csak a házasság megkötése után. A papok állást szereznek és munkát s ezért cse­rébe a vallástól való megválást követelik . . . Egyháztagjaink nap mint nap beszámolnak arról, hogy hol egyik, hol másik credós kopog be ajtójukon és kéri. őket arra, hogy hagyják el a reformá­tus vallást és térjenek át a többség vallására . . . Valósággal be vannak szervezve a különböző rendi hölgyek, akik felosztották ma­gúk közt gyülekezetünket és versenyeznek azon, hogy ki tudja előbb az egyedül üdvözítő egyházba vinni kiszemelt áldozatát, s ha sikerül, nagy diadallal és kárörömmel jönnek vele, mint tanúi. Számítsuk mindezekhez azt a viszásságot, hogyha az ilyen válo­gatatlan eszközökkel dolgozó hódítás ellen szót emelünk, rendszerint minket állítanak be kékebebontókul, türelmetlenekül. Tárgilagos állásponton felesleges részletezni ennek a magyar­ság soraiba éket verő felekezetieskedésnek romboló haíását akkor, amikor a legteljeseebb összefogást parancsolja az élethalálharc. Nem kevésbbé megszívlelendő az elfajult felekezeti harcokkal együtt­járó energiapazarlás, mely a támadással és védekezéssel rendkívül sok olyan erőt köt le, amit másként úgy nemzeti, mint egyházi téren Istennek tetszőbb módon és a közre nézve sokkal áldásosab­ban használhatnánk fel. Ideje már, hogy az összefogást nagyon helyesen állandóan hangoztató felelős tényezők gátat vessenek, e szélsőséges irányzatnak. A gyülekezeteink erősítését célzó törekvések közt örömmel jelenthetem, hogy a telepítés iránt mind több az érdeklődés. So­mogyjád jólsikerüit példája nyomán — egy-két más helyen is megkísérelt próbálkozás mellett — ez évben Szentán tör­tént Borsó Géza lelkes tanítónk buzgó fáradozása és ottani hit­testvéreink dicséretes áldozatkészsége folytán nagyobb telepítés 92 lélekkel. A telepítés körüli tapasztalatok nyomán kéréssel fordul­tam az egyetemes konventhez, hogy megfelelő irányítással és tájé­koztatással lássa el az érdekelteket s a telepesek ügyének a ható­ságok részéről való támogatását a kormánynál eszközölje ki. Itt kell megemlítenünk az orci egyházközségnek azt a ritka áldozatkészségről tanúskodó példás buzgóságát, hogy a kaposvári Bethlen Gábor szövetség 2000 P-s adományával együtt a 134 lé­lekből álló parányi gyülekezet 13.300 P adománnyal (részletes ki-

Next

/
Thumbnails
Contents