A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1942. augusztus

- 41 gyakorlása sohasem adott alkalmat a kormányhtóságnak egy* házunk önkormányzati működését korlátozó, vagy zavaró be* avatkozásra, sőt a keresztvén egyházak önkormányzata iránti bizalom és elismerés nyilvánul meg a 100.903/1923. VKM számú rendeletben, melynek értelmében a római katholikus, görögkatholikus, ág. hitv. evangélikus és református egyházi hatód ságok és szervek által kezelt és a vallásd és közoktatásügyi mid niszter hatáskörébe tartozó alapítványok felett ezidőszerint a miniszter közjogi hatalmának önkorlátozása folytán nem gyad korolja a főfelügyeleti jogot, amennyiben az alapítvány vagyona készpénztőke esetén a 4000 pengőt, ingatlanokban a 25 kat. holdat nem haladja meg, vagy házbirtok után a bruttó évi jöved delem nem nagyobb 80 pengőnél. Minthogy azonban az államd hatalomnak az egyházak önkormánvzata iránt tanúsított bizalma, ezen alapuló belátása és engedékenysége tekintetében az egyd házaknak az állami hatalom által értékesnek elismert tevékenyd sége és munkássága változatlanága mellett is változás eshetőséd gének van kitéve, — aggódva kell figyelnünk arra, hogy a főfeld ügyeleti jog gyakorlása ne honosítson meg az eddigi joggyakord lat elveivel ellentétes gyakorlat kialakítására alapot szolgáltaid ható, nem szabatos szóhasználatból következtethető jogszabád lyokat. Amint a fent ismertetett bírói joggvákorlat és ezzel összd hangzásban a miniszteri leirat is megállapítja, az alapítvány keletkezésének a kormányhatósági jóváhagyás nem feltétele és a főfelügyeleti jog csak az alapítóügylet alapján létesült alapítvány vagyonának az alapító akarata szerinti kezelése es az alapítványi célra fordítása iránti ellenőrzésre terjed ki. Amikor azonban a főfelügyeleti hatóság az alapítólevélnek jóváhagyás céljából leendő bemutatását kívánja, oly kormányhatósági jog kifejleszd tésére alkalmas gyakorlatot kezdeményez, mely a főfelügyeleti hatáskör tartalmát nem fedi. A jóváhagyási jog a jóváhagyás megtagadásának a ipgát is magában foglalja, az idők és körüld m.ények beláthatat'an változásával bekövetkezhe ik az is, hogy a jóváhagyás iránti diskrecionális jogra hivatkozással az egyházi intézmény javára tett egyetlenegy piae causae alapítvány alapítód levele ;sem nyer jóváhagyást és ez intézményeink, különösen iskoláink életében katasztrofális következmények elindító oka lesz. Alkalmas ez a ma még csak helytelen szóhasználat arra, hogy református iskoláink létesítésében és fenntartásában döntő jelentőséggel bíró »alapítvány« jogintézményét, mely a mai magánjogi tudomány megállapítása szerint .»különösen a red formáció ideje óta játszik nagy szerepet«, elsorvassza és* ezzel református egyházunknak, de vele együtt az összes keresztyén