A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1939. augusztus

- xxr— nevelni, Révész Imre dr, püspöki székfoglalójának klasszikus szavait idézem : „Kiváló mértékben igehirdető és bizonyságtevő feladatot tulajdonítok a református iskolának ... Minden magyar református iskola az'dsten igéje által lett, amivé lett. A szánktól is meg kell vonnunk a falatot, hogy ilyen iskoláink minden fokon ma is elegendő számban és erőben, minden más világnézetű iskolával mérkőzni képes színvonalon legyenek ... Csak ott lesznek hűséges presbítereink, megáldott életű diakoniszszáink, hitvalló férfiaink, anyaság szent szenvedéseire, megáldoztatásaira boldogan kész nőink, ahol már ma is tiszta és mély magvetésü vallásos ifjúsági munka folyik." Felügyeletünknek mind nyomatékosabban e felé a cél felé kell irányítania az iskolákat. Istennek hála! Ezen az uton vagyunk, de az idők jeléire figyelve a céltudatos munka tempóját s az elmélyítést még tovább kell fokoznunk. Kívánatos volna, hogy ezekhez a nevelő munkákhoz s általában a gyülekezet-nevelő és gondozó misszióhoz való alaposabb felkészülés végett lelkészek és tanítók számára külön missziói konferenciákat tartanánk, esetleg — ha másként nem lehetne — a valláspedagógiai szemináriumokat ilyen bővített programmal is foglalkoztatnánk, több időt, esetleg külön napot fordítva összejövetelükre. Minden nevelési tényező közt legfontosabb magának a tanítónak egyénisége, nevelő egyéniségének minél alaposabb kiművelése. A gondjaira bízottakért égesse a felelősség tudata, a gyermek iránt való átadó, mélységes szeretet, anyaszentegyházáért hevülő odaadó munkásság legyenek főjellemvonásai. Hivatásos nevelőnek bizonyuljon. E képességeit és hajlamait necsak a legfőbb Tanítóval való állandó lelki összeköttetése utján erősítse, hanem állandóan művelje, képezze magát úgy gyakorlatilag, mint a rendelkezésre álló elsőrangú szakirodalom útján elméletileg is. Iparkodjék minél több lenni, hogy többet adhasson s maga is több maradhasson. Családi életében is mutassa meg, hogy tud hitvalló, példás életű és muilkásságu nevelő lenni. Ezzel adja a legnagyobb biztosítékot egyházának, hogy a gyermekek gondja alatt jó kézben vannak. Ez a legbiztosabb út ahhoz, hogy iskoláink a nagy mérkőzésben helyüket megállják. Ennek a szokásos figyelmeztetésnek ma is és pedig foko.