A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1938. október
24 — A vallásoktatás és egyházias nevelés előmozdítására hivatottak a multévi közgyűlés 71. sz. határozatával elrendelt vallásoktatási szemináriumok. Az idei első szemináriumon módszeres előadások mellett egy bibliai történeti és egy vasárnapi iskolai mintatanítással kezdjük meg ezt a sokat igérő munkát, amely, reméljük, megadja a vallásoktatásnak a kívánatos módszeresebb elbánást s ezzel együtt az egyházias nevelés elsőrendű szerepét a többi iskolai tantárgy közt. A közismereti tárgyak szakszerű oktatását — az állami felügyelet irányítása következtében is — legtöbb iskolánk kifogástalanul teljesíti. Ahol hiányok mutatkoztak, a figyelmeztetések megtörténtek. A kir. tanfelügyelőség ezirányu megkeresésének mindig eleget tettem. Nem hallgathatom el azonban, hogy néhány helyen a felügyelőkre is volt panasz. A konventi óratervet kifogásolták, a vallásórák délutánra tevését követelték s több eféle egyuldaluságot mutattak. Hasonló jelenségek kiküszöbölésére az intézkedést megtettem. Kérem iskoláinkat, hogy ha ilyenféle panaszuk van, az eset konkrét megnevezésével terjesszék a tanügyi elnökséghez. Meg vagyok győződve, hogy a kir. tanfelügyelőség az eddig tapasztalt megértő érintkezésből következtetve a jogos panaszokat orvosolni fogja. Bár a modern neveléstan a tanítást a gyermek és tanító közös munkájának tekinti s kiváló gondot fordít a tanulók öntevékenységére, amit a tanítónak csak irányítania kell, már ez az irányítás, de a tanítás és nevelés eredményessége is megköveteli, felettes hatóságai is számon kérik tőle, hogy a tanító állandóan képezze magát s minden más igénynél nagyobb gondot fordítson arra, hogy hivatására minél jobban fel legyen készülve. Az önképzés hiánya egy pályán sem bosszúlja meg magát annyira, mint a tanítóin, a mérföldes léptekkel haladó pedagógia munkásainál. A képzett, művelt, nevelni tudó s növekvő tudása birtokában hivatásáért mind jobban lángoló tanító legyen az eszményképe — a többi jól felkészült kartársaival együtt — annak a néhány tanítónak is, akiket indokolt a felmerült panaszok következtében fokozottabb önképzésre inteni, munkájuk és nevelő hatásuk eredményessége céljából. A tanítás sikerével függ össze a mellékfoglalkozások ügye. Leggyakoribb mellékfoglalkozás: 11 esetben a leventeoktatás, 9 esetben szövetkezetek vezetése volt. Hol a mellékfoglalkozás