A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1937. augusztus

imádjuk végtelen hatalmadat, nagyságodat, amellyel teremtetted s fenntartod kezdettől fogva a világot s abban a Te porgyermekeid sorsát jósággá' és bölcsességgel intézed. Te adtál célt, Te szabtál ki hivatást minden teremtményed elé és még az élettelen tárgyak is bizonyos rendeltetést töltenek be e világon. íme, a csillagos égnek seregei ott fent tündöklő fényükkel Tégedet dicsérnek, az egek boltjai alatt forgó világok mély bölcsességedről beszélő bizonyságok s a Te szavadra lett tenger, hegy, füvek és fák jóvoltod s erődet szüntelenül kiáltják! S ha már az élettelen dolgok eképen magasztalnak Tégedet, — ha a hegyek és halmok is dicséretet énekelnek s az erdők fái mintegy kézzel tapsolnak Néked: mennyivel inkább illik a dicséret és magasztalás szava a mi ajkunkra, akiket halhatatlan lélekkel ajándékoztál meg s többi teremtményeid felett dicsőséggel és ékességgel koronázva meg, csak kevéssel tettél kisebbekké minket az égi angyaloknál... Nagyobbá, dicsőbbé alkotván minket kezed többi műveinél : többet, nagyobbat is kívánsz és vársz mitőlünk.., Célt is nagyobbat, hivatást is szebbet, dicsőbbet tűztél elibünk. Azt akarod, hogy mi a nekünk adatott erők, kegyelmi ajándékok birtokában, szent Fiad, a mi édes Megváltónk tanítása szerint legyünk tökéletesek, mint Te édes Atyánk, tökéletes vagy... E nagy, fenséges cél megvalósítására, avagy csak megközelithetésére is, adtál nekünk földi országunk mellett egy másik országot, a Te országodat itt e földön, mely a mennyek országának előképe közöttünk. Ennek az országnak, a szeretet, a jóság, az igazság, a békesség országának munkásaiul hivtál el bennünket egyenegyen, akik most itt vagyunk, avégből, hogy számot adjunk sáfárkodásunkról, a Te szőlődben végzett egy esztendei munkásságunk eredményéről. Tudjuk óh Atyánk, hogy gyarlók, tökéletlenek voltunk a ránkbizottakban, hogy sokszor még az akarat sem volt meg bennünk a jóra, avagy ha megvolt is, — annak véghezvitelét meggátolta a bennünk lakozó gonosz. — így csak orcánk pirulásával állhatunk meg előtted e beszámolón, kérve, hogy nézd el nagy irgalmaddal fogyatkozásainkat, tévedéseinket. Nézd el, s bocsásd meg, hogy csak haszontalan szolgák voltunk s a ke-