A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1937. augusztus
- VIII hosszufalui s, lelkész-tanító, a Tóth Sándor elhalálozása folytán megüresedett zselickísfaludi lelkészi állásra Imre Ferenc erdőcsokonyai s. lelkész választatott meg. Magyarladon a megejtett lelkészválasztás nem vezetett eredményre s így az eljárás még folyamatban van. A befejezett lelkészválasztások, melyeknek iratai a közgyűlés elé terjesztettek, törvényesen, szabályszerűen folytak le, felebbezéssel nem támadtattak meg s az esperesi koncesszát mindegyik helyen kiadva, azokat ideiglenesen megerősítettem. Kérem a végleges megerősítés kimondását. Újonnan választott lelkipásztor testvéreinket pedig szeretettel üdvözöljük s kérjük Istennek megáldó és megszentelő kegyelmét életükre, rendes lelkipásztori működésükre! Jelentésem készítése közben vettem a hirt, hogy Szilágyi Árpád, kisdobszai lelkipásztort a heves-nagykunsági egyházmegye Kunmadaras egyházközsége egyhangúlag lelkipásztorául hivta meg. Amennyire örülünk mindnyájan lelkipásztortestvérünk eme sikerén, — annyira fájlaljuk eltávozását, mert azalatt a hat év alatt, amit egyházmegyénk kebelében eltöltött, szelid, igazi lelkipásztorhoz illő jellemével, magaviseletével, kötelességeinek lelkiismeretes, buzgó betöltésével úgy híveinek, mint pályatársainak rokonszenvét, szeretetét és bizalmát kiérdemelte. Isten áldása kisérje új állomáshelyén s a mi szeretetteljes emlékezetünk ! — Az eképpen megüresedett kisdobszai lelkészi állás betöltése iránt az intézkedéseket folyamatba tettem. * Egyetemes egyházunk életében, ha figyelemmel kisérjük a fokozatos egyházi hatóságok, közületek, intézmények működését, a gyűléseken és a sajtó utján felvetett s részben határozattá érlelt eszméket, gondolatokat, javaslatokat: mindinkább és inkább uralkodóvá válik az a — feltétlenül helyeslendő — irányzat, mely a szükséges és semmíesetre sem elhanyagolandó anyagi vonatkozású szempontok mellett és azokon felül református egyházi életünk megerősödésének, sőt megújhodásának zálogául, biztosítékául a belső-, a hit- és valláserkölcsi élet megfelelő kiépítését kívánja tekinteni s e cél szolgálatába akar állítani minden rendelkezésre álló erőt. — Két irányban láthatjuk erősebb megmozdulását e hatni kívánó erőknek és irányzatnak. Egyfelől az ifjúsággal való hatékonyabb foglalkozás sürge-