A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1937. augusztus

- VIII ­hosszufalui s, lelkész-tanító, a Tóth Sándor elhalálozása folytán megüresedett zselickísfaludi lelkészi állásra Imre Ferenc erdő­csokonyai s. lelkész választatott meg. Magyarladon a megejtett lelkészválasztás nem vezetett eredményre s így az eljárás még folyamatban van. A befejezett lelkészválasztások, melyeknek iratai a közgyűlés elé terjesztettek, törvényesen, szabályszerűen folytak le, felebbezéssel nem támadtattak meg s az esperesi koncesszát mindegyik helyen kiadva, azokat ideiglenesen meg­erősítettem. Kérem a végleges megerősítés kimondását. Újonnan választott lelkipásztor testvéreinket pedig szere­tettel üdvözöljük s kérjük Istennek megáldó és megszentelő ke­gyelmét életükre, rendes lelkipásztori működésükre! Jelentésem készítése közben vettem a hirt, hogy Szilágyi Árpád, kisdobszai lelkipásztort a heves-nagykunsági egyházmegye Kunmadaras egyházközsége egyhangúlag lelkipásztorául hivta meg. Amennyire örülünk mindnyájan lelkipásztortestvérünk eme sikerén, — annyira fájlaljuk eltávozását, mert azalatt a hat év alatt, amit egyházmegyénk kebelében eltöltött, szelid, igazi lelkipász­torhoz illő jellemével, magaviseletével, kötelességeinek lelkiisme­retes, buzgó betöltésével úgy híveinek, mint pályatársainak ro­konszenvét, szeretetét és bizalmát kiérdemelte. Isten áldása ki­sérje új állomáshelyén s a mi szeretetteljes emlékezetünk ! — Az eképpen megüresedett kisdobszai lelkészi állás betöltése iránt az intézkedéseket folyamatba tettem. * Egyetemes egyházunk életében, ha figyelemmel kisérjük a fokozatos egyházi hatóságok, közületek, intézmények működését, a gyűléseken és a sajtó utján felvetett s részben határozattá érlelt eszméket, gondolatokat, javaslatokat: mindinkább és inkább uralkodóvá válik az a — feltétlenül helyeslendő — irányzat, mely a szükséges és semmíesetre sem elhanyagolandó anyagi vonatkozású szempontok mellett és azokon felül református egy­házi életünk megerősödésének, sőt megújhodásának zálogául, biztosítékául a belső-, a hit- és valláserkölcsi élet megfelelő ki­építését kívánja tekinteni s e cél szolgálatába akar állítani minden rendelkezésre álló erőt. — Két irányban láthatjuk erősebb megmozdulását e hatni kívánó erőknek és irányzat­nak. Egyfelől az ifjúsággal való hatékonyabb foglalkozás sürge-

Next

/
Thumbnails
Contents