A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1936. április

— 47 — a vállvetett összefogásra. És ha mi a Szentírást olvassuk, akkor példát vehetünk arról, hogy mikor Jeruzsálem falai meg voltak rongálva, Juda népe hogy állt össze ilyen vállvetett munkára, hogy közös erővel felépítsék Jeruzsálem falait és minden támadástól megóvhassák a szent várost. Hiszen ez olyan szépen van megírva Nehmíás könyvének 4. része 16-18. verseiben: „De azon naptól fogva legényeim egyik része munkálkodik vala, a másik része pedig tart vala dárdákat, pajzsokat, kézíveket és páncélokat, és a fejedelmek ott állának az egész Juda háznépe mögött. A kőfalon munkálkodók közül a tehernek hordozói egyik kezükkel, amely a munkát végezé, rakodának, másik kezük pedig a fegyvert tartja vala. Akik pedig" épitének, azoknak fegyverük derekukra vala felkötve és igy épitének." így kell nekünk is munkálkodnunk, mert hiszen sajnos, a mai viszonyok között a mi egyházépitő törekvéseinket is annyi oldalról fenyegeti ellenséges támadás, hogy mig egyik kezünknek egy percig sem szabad szünetelni az Isten országa építésének nagy munkájában, addig a másik kezünket ott kell tartani a fegyveren, hogy visszautasíthassunk minden méltatlan támadást, amely meghiúsíthatná nemes törekvéseinket Nem kell, hogy ez a fegyver élesre fent szablya legyen, tartsuk kezünkben a tudomány fegyverét, a valláserkölcs pajzsát, amelynek ma újabb templomot emeltünk, ha ezt tesszük, akkor meg vagyok róla győződve, hogy nemes munkánk eredményes lesz, törekvéseinket áldás fogja kisérni. Ezek után méltóztassanak megengedni, hogy az idő előrehaladott voltára tekintettel ne foglalkozzam most részletesen egyházi életünk eseményeivel, annyival is inkább, mert Esperes ur jelentésében olyan részletesen mutatott reá minden fontosabb eseményre s én a magam részéről mindenhez hozzájárulok, csak egyetlen egy kérdésben óhajtom mintegy kiegészíteni az esperesi jelentést. Nem hiányt akarok ezzel pótolni, mert hiszen a Nagytiszteletü Esperes Urnák abban az időben, amikor jelenlését összeállította, nem lehetett tudomása arról a katasztrofális nagy csapásról, mely azóta nemcsak egyházunkat, hanem a magyar nemzetet is érte, Az esperesi jelentés megjelenése után pár nap múlva leesett a mi fejünknek koronája. (E szavaknál a közgyűlés tagjai felállanak és a következőket mély megilletődéssel állva hallgatják.) Elragadta a kérlelhetetlen halál