A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1936. április
— 32 — Egyházmegyénk gyülekezeteinek életéből, mint örvendetes jelenséget említem íel, hogy az elmúlt őszön, pár hó leforgása alatt gyülekezeteink egész serege újitotta meg templomát, vagy vetette meg annak alapját s ékesítette fel hiányzó tárgyakkal az Ur háza belsejét. így 1935. szeptember 15-én volt a tapolcai egyesült ref. és ág. ev. templom alapkövének ünnepélyes letétele, szeptember 29-én a szomajomi, okt. 13-án a pettendi, okt. 20-án a csurgói és rinyaujnépi, okt. 27-én a kastélyosdombói és görgetegi, november 3-án a csökölyi és nov. 17-én az alsoki megújított templomok, illetve tornyok felavatása — részben Püspök ur Őméltósága, részben egyházmegyénk felkért és megbízott lelkipásztorai, részben csekélységem közreműködésével. Örvendetes jelenségek ezek, bizonyára, — mert mint egyik esperes-társam írja egyik egyházi lapunkban : „Ahol építkeznek, ott hit van. Hit a jövőben. Ahol templomot építenek, ott hit van az Istenben!" Oh bár a külső építéssel karöltve járna, szép harmóniában a belső építés: a szivekben, a lelkeknek, Isten ezen láthatatlan szent templomainak építő munkája is. A kegyelem Istene bizonyára ezt is megcselekszi. De nem zárhatom le jelentésem e részét anélkül, hogy meg ne emlékezzem itt még két dologról, amely megerősíti hitünket egy szebb jövőben s fokozza bizalmunkat egyházunk minden nehézségek dacára is fennmaradásában, az itt tapasztalt nemes i nagy áldozatkészség láttára. Az egyik az, hogy Fonyódon, ahol nemrégiben alakult meg a ref. fiókegyház, közös protestáns templom épül azon a telken, amelyet a Basch-örökösök ajándékoztak, s azon a pénzen, melynek alapját mélt. özv. Bihar J.-né urnő vetette meg az eredetileg templomépitésre szánt, általa ajándékozott telek eladásából befolyt közel 4000 pengő összeggel s amely lelkes, buzgó emberek gyűjtése folytán egyre emelkedőben van, hogy nemsokára felépüljön a templom ott a magyar tenger partján, hirdetve a közös talajban, a szenvedések közös talajában gyökerező s egyező történelmi mult és küzdelmes jelen által egymásra utalt, de legelsősorban az evangélium közössége által egybefont két testvérfelekezet kézfogását az egy szent cél érdekében. A másik a Szigetváron legutóbb, virágvasárnapján lefolyt lélekemelő szép ünnepély, amikor is annak az orgonának fel-