A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1936. április

Tartalomjegyzék

- VIÍÍ ­vágyó atyánkfiait bocsássuk el a tényleges szolgálat mezejéről ál­dáskivánatainkkal! A nyugalom esztendeit s napjait tegye édessé, kellemessé rájuk nézve a hiven, nemesen megfutott pálya fel­emelő, megnyugtató emlékezete s a tudat, hogy amit a pászto­rok pásztora reájuk bizott volt, annak a nékik adott talentumok mértéke szerint hűséggel igyekeztek megfelelni s nyugodtan várhatják majdan az Úrtól többre való bizattatásukat. Fentemlített két lelkipásztortestvérünk helye a törvény értelmében a nyugdíjazási véghatározat jogerőre emelkedése után betöltendő lévén: Somogyaszalóba ifj. Nyáry Dál kapos­vári segédlelkész, Csökölybe pedig Dosznai Endre hencsei lelki­pásztor választatott meg meghívás útján, előbbi túlnyomó több­séggel, utóbbi teljes egyhangú állásfoglalásával a választó gyüle­kezetnek, mintegy klasszikus példáját adva a legszebb, a gyüle­kezet egységét, békességét megőrizni hivatott lelkészválasztás­nak s egyszersmind az édes atya szivjóságát, hívei iránt való pátriárkális szeretetét a fiu megválasztásával megháláló s ezzel önmagát is megtisztelő gyülekezet ragaszkodásának. Az új, valamint a helyét változtató, szülötte földjére hazatérő lelki­pásztornak kívánjuk, hogy Isten áldása kisérje munkálkodásu­kat új működési területükön s a hívek bizalmát, mindenek­felett pedig az őket elhívó mennyei Atya jókedvét és tetszését hűséges, buzgó munkássággal igyekezzenek kiérdemelni. Tisztelettel kérem a közgyűlést, hogy ezen, felebbezéssel meg nem támadott, szabályszerűen lefolytatott lelkészválasztá­sokat a maga részéről megerősíteni méltóztassék. Az eltávozás folytán megüresedő hencsei, valamint a már a múlt közgyűlésen említett merenyei lelkészi állások betöltése folyamatban van. Gimnáziumunk tanári karából is nyugalomba vonult a tanév végével Marsai Lajos tanár, megrongált egészségi állapota miatt. Sajnálattal, fájó érzéssel veszünk búcsút a kiváló tanár­tól, a jó pedagógustól, aki a legszerencsésebben össze tudta egyeztetni tanári munkájában a szükséges szigort a kellő szere­tettel. Kívánjuk, hogy a jól megérdemelt nyugalom éveit még igen soká tegye kellemessé a jól, nemesen elvégzett kötelesség felemelő, megnyugtató érzése s a tudat, hogy a bölcsesség és szeretet karjain vezérelt és oktatott számos tanítványának soha el nem múló szeretete és hálás érzése a nyügalom éveibe is elkíséri öt,

Next

/
Thumbnails
Contents