A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1932. július

- XXVill ehhez a készpénzfizetések, a fizetéskíegészítési államsegély csökkentését s végül, hogy a hivek nyomorúságos helyzete, az egyházak bevételeinek elmaradása miatt a többszörösen csökkent javadalomhoz sem jut hozzá rendesen a tanító, megérthetjük, hogy az ily sötét gondok közt élő s változatlan munkakedvvel dolgozó tanítót mekkora kötelességtúdás vezeti. A mostani tanévben nagy segítségére volt a szegényebb gyermekeknek a beiratási díjak 50 százalékából állított kölcsönkönyvtár. Sajnos, a jelentések és kimutatások annyira hiányosak, hogy a segélyezés mértékéről még hozzávetőleges adatokat sem közölhetünk. Azt is meg lehet állapítani, hogy több helyen a díjakat nem szabályszerűen használták fel, holott az 1930. évi VII. tc. mellett ezt a felhasználást a mult évi egyházkerületi közgyűlésünk 236. sz. határozata is előírta. A beiratási díjakkal kapcsolatban említem, hogy a veszprémi róm. kath. püspök f. é. január 16-án kelt 1932-83. sz. körlevelében (litterae circulares) a róm. kath. püspöki kar megállapodására hivatkozva arra hivta fel az iskolákat, hogy a beiratási díjak 50 százalékát ne a tanítói internátusok alapjára küldjék el, hanem az egyházi hatósághoz. Anélkül, hogy az 1930. évi VII. tc -el ellentétes eljárásra részletesebben kitérnék, csak azt fűzöm a dologhoz, hogy ha szabad egyik felekezetnek a tételes törvénnyel szembehelyezkedni, akkor szabad a többinek is. Ezért arra kérem iskoláinkat, hegy a beiratási dij 50 százalékát ne küldjék el a tanítói internátusok alapjára, hanem egyelőre tartsák maguknál az egész beiratási dijat addig is, mig ez ügyben főhatóságunk a továbbiakra nézve megadja az utasítást. Állandó s a pénztelenség fokozódásával mindig élesebb hangú a panasz a tankönyvek drágasága miatt. Szinte félünk a tankönyvrendeléstől, hogy egy magasabb osztályú gyermeknek mekkora lesz a tankönyvszámlája s a szülő miként tudja azt kiegyenlíteni? Tudok esetet, amikor a szülő megköszönte a tanítónak fia osztályismétlésre utasítását azért, mert így legalább nem kellett megint tankönyveket vennie. Ez ügyben eddig felküldött előterjesztéseinknek nem volt foganatja. Idevágólag" most két miniszteri rendelet és egy konventi határozat kiván segíteni a helyzeten. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 820,05-10934931. és 820|05-13461931. sz. rendelete — abban az esetben, ha a szülő nagyon szegény — megengedi, hogy híttankönyvön és