A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1932. július
24 nak egyöntetű rendezése tárgyában. Nevezett kifogásolja, hogy a hasonló viszonyok között élő négy városi gyülekezet közül egyedül Kaposvár részesül kivételes elbánásban az egyházmegyei járulékok kivetésénél. A kivételes elbánást egyébként indokoltnak látja és kéri azt kiterjeszteni Kaposváron kivül Nagykanizsa, Keszthely és Szigetvár elbírálására is. Egyházmegyei közgyűlés Nagykanizsa, Keszthely és Szigetvár egyházmegyei járulékait a következőkép szabályozza : A konfirmált lélekszám és az állami adó e négy városi gyülekezetnél becslés utján állapítandó meg és pedig a konfirmált lélekszám az egyetemes névtárban közölt hivatalos öszszes lélekszám 50 százalékában, az állami adó pedig az egyházi közteherviselés 120 százalékában. Az adatgyűjtő iv többi kérdéseire, így a jövedelem és egyházi közteherviselés tekintetében a hiteles számadások alapján adjanak bevallást, épen úgy, mint a többi egyházak. Egyébként a közgyűlés 7|i—1926. sz. határozata alkalmazandó. Kaposvárra nézve pedig érvényben marad az eddigi gyakorlat, mely szerint adatai Csurgó, Istvándi, Kadarkút és Somogyszob adatainak középértéke gyanánt veendők fel. Indokolás. Tekintetbe véve az egész egyházmegye viszonyait, a bevallásokban adott konfirmált lélekszám átlagosan 65 százalékát teszi az egyetemes névtárban közölt hivatalos összes lélekszámnak, Figyelembe véve a városi gyülekezetek hullámzó népességét, ebből 15 százalék levonásával adódik az előirt 50 százalékos kulcs, Ugyancsak az egész egyházmegye viszonyait tekintve, általában az állami egyenes adó az egyházi közteherviselésnek 165 százalékát teszi ki. Figyelembe véve a városi gyülekezetekben élő nagyszámú szegénysorsu, nem adózó népességet, ez arányszámból mintegy negyedrész levonása után adódik az előirt 120 százalék. A jövedelem és az egyházi közteherviselés megállapításának semmi akadálya nincs.
