A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1932. július

konferencia egy lépéssel közelebb visz bennünket a végleges kedvező megoldáshoz. A tanácskozásoknak nem lehet más végleges eredménye, minthogy visszaadják nekünk a mi Frigyládánkat, vagyis mindent, amit tőlünk erőszakkal elvettek! Ezért amikor Egyházmegyei Közgyűlésünket ezennel megnyitom, Ravasz László szózatával zárom beszédem: „Küzdjünk, várjunk, reméljünk és higyjünk a feltámadásban!"*) Az egyházmegyei közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadva méltóságos gondnok ur elnöki megnyitó beszédét, a határozatképesség megállapítása után megalakul. Gondnok ur a jegyzőkönyvvezetésével Szabó Bálint lelkészi főjegyzőt, a szólni kívánók feljegyzésével dr. Héjjas Imre világi főjegyzőt és Németh Károly ^ lelkészi aljegyzőt, a jelenlevők megszámlálásával Ecsy Ödön István világi aljegyzőt bizza meg. 3. Méltóságos gondnok ur indítványára, nagytiszteletü esperes ur jelentésében foglalt javaslattal egyezőleg az egyházmegyei közgyűlés mély fájdalommal értesül dr. Révész Kálmánnak, a tiszáninneni egyházkerület kiváló tudós püspökének, pápai főiskolánk volt nagynevű tanárának elhunytáról s emlékét jegyzőkönyvében örökíti meg. 4. Méltóságos gondnok ur megnyitó beszédében foglalt javaslatra, esperes ur jelentésének inditványával egyezően a közgyűlés megindultan emlékezik meg nagyméltóságú Dókus Ernő tiszáninneni főgondnok urnák főgondnoki méltóságáról s ezzel a konventi és zsinati elnökségről is lemondásáról. Amidőn hálás szívvel jegyzi fel közgyűlésünk a nagyérdemű világi vezérnek anyaszentegyházunk hűséges szolgálatában egy emberöltőn át példás kötelességtudással, odaadón, Istenbe vetett mélységes hittel végzett munkásságát, hervadatlan érdemeit, a Mindenhatótól erőt, kegyelmet és áldást kér Őnagyméltósága további életére. *) Gyorsírással jegyezte: B. Major jános orcii lelkész.