A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1932. július

— 10 -ejthet bennünket az a nyomor, melyekben a javadalmasok és az egyes egyháztagok, de nemcsak ők, hanem az egész megcsonkított ország lakossága él. Az egész világra kiterjedő gazdasági válság természetszerűleg hatványozottan érezteti szomorú hatását a mi saját lábán élni alig tudó Csonkaországunkban. Üres az államkassza, minek következtében sajnosan kell tapasztalnunk, hogy az államsegélyek még mindig fokozatosan csökkennek és még mindig nem látjuk a lehetőségét annak, hogy e téren belátható időn belül javulás állhasson be. Épp ezért tisztán és kizárólag saját erőnkre vagyunk utalva és bármily nehéz legyen is, meg kell állani helyünket, mert a mi hitünk, őseink, a vértanú kálvinisták önfeláldozó példája parancsolja, hogy tudjunk szenvedni, fogcsikorgatva és ökölbeszorított kézzel kell várni, kell tűrni és kell tudni tartani azt a nehéz terhet, amelyet Egyházunk fenntartása reánk ró ! Engedjék meg, hogy itt citáljam egyetemes egyházunk ragyogó csillagának, Ravasz László dunamelléki püspök urnák néhány szavát, aki a felsőház egyik legutóbbi ülésén mindenkit elragadó költői beszédben ezeket mondotta : „Lehet, hogy még soká kell szenvednünk, mert úgy látszik a magyar nemzet arra teremtetett, hogy szenvedjen, de ez is kiválasztottság, kiválasztottságunk nekünk, hogy szenvedjünk, várjunk, türjünk, higyjünk és reméljünk!" Oly szavak ezek. melyek lehetetlen, hogy meg ne kapják a mi szivünket. Megnyilatkozik bennük a keresztyényi megnyugvás Isten akaratában, megnyilatkozik a mélységes hit és az a meggyőződés, hogy csak ez segíthet ki bennünket a bajból. Nem szabad csüggednünk, nem szabad reményünket elveszíteni. Ha nagyon aggályoskodó a mi lelkünk, forduljunk a Szentíráshoz, hisz azt mondja az Ur Jézus Hegyi beszédében: „Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért, mert övék a mennyeknek országa." (Máté ev. V. rész 10. vers.) és kérdezem, van-e nagyobb igazság égen és földön, mint a mi igazságunk? Reméljük tehát, hogy Isten megsegít és mienk lesz a mennyeknek országa. Ugyancsak a Szentírásban (Ézsaiás 41. r. 10. v.) Ézsaiás próféta ís igy vigasztal az Ur szavait idézve; „Ne félj, mertén