A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1929. augusztus

— 26 d) A 82, §-nál az egyházközségi közgyűlések határozat-' képességét megkönnyítendő, vissza kellene állítani a régebbi törvény ama rendelkezését, hogy a közgyűlés határozatképes, ha a presbitérium tagjainak háromszorosa jelen van, mert ha a szavazati joggal birok negyedrészének jelenléte kívántatik a határozatképességhez, az első összehívásra sehol sem lehet majd a gyűlést megtartani. e) A 85. §. b) pontja, valamint a 113. §. egészen és a 139. §. egészen törlendők, amelyek az egyházmegyei, illetve egyházkerületi tanács felől rendelkeznek. Ha néhány év óta kénytelenségből, költségkímélésből megtűrtük is az úgynevezett egyházkerületi intéző bizottságot, mely törvényes alap nélkül a kerületi közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben intézkedett, az elkövetett hibára nem duplázhatunk rá azzal, hogy ezt az egyházalkotmányunkban mindeddig ismeretlen szervet most még törvényesítsük is. Ez lassanként az egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlések teljes elsorvadására s végeredményében diktatórikus kormányzatra vezetne. Nem is szólva arról, hogy a tervezett tanácsok összeállítása a zsinatpresbiteri elvvel is homlokegyenest ellenkezik. f) A 110. § X. alpontjában említett egyházkerületi képviselők választása kiveendők az egyházmegyei közgyűlések hatásköréből és a presbitériumok hatáskörébe helyezendő át, mert a törvényben kimondott zsinatpresbiteri elvnek ez felel meg s nincs js semmi akadálya. Mégis csak furcsán fest a törvényben leszögezett zsinatpresbiteri elv mellett, hogy az egyházkerületi közgyűlés alkotó tagjainak majdnem 50 százalékát nem a presbitériumok, hanem közvetve az egyházmegyei közgyűlések választják. A magyar ref. keresztyén egyház vagy zsinatpresbiteri elv szerint kormányozza magát s akkor vigye ezt keresztül az egész vonalon, vagy ne szegezze le magát a zsinatpresbiteri elv mellett, mert legfőbb szervünk, az egyházi törvényhozás, a zsinat önmagával mégis csak ne jöjjön ellenkezésbe, különösen, ha azt minden nehézség nélkül el is kerülheti. g) A 120. §. ama rendelkezése, hogy az egyházkerületi tisztviselők életfogytig választatnak, oda módosítandó, hogy a püspök és főgondnok kivételével 12 évenként tisztújítás alá esnek. A szakasz egyéb rendelkezései fenntartandók. A tisztujításnak az egész vonalon való bevezetése egyházunk demokratikus fejlődésének szükségszerű következménye, melynek