A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1928. február, 1928. július
43 Mindezek az alapítványok együttesen a szükséglet fedezésére teljesen elegendők. Az volna a tiszteletteljes indítványom, hogy az egyházmegyei közgyűlés a fentieket tudomásul véve, úgy az alapítvány tévőknek, mint az egyes alapítványok gyűjtőinek, valamint a felsorolt adakozóknak hálás köszönetét külön-külön jegyzőkönyvi kivonatban hozza tudomásul. A magam részéről örömmel állapítom meg azt, hogy egyházmegyénk a felállított nőnevelő intézettel és annak értékes berendezésével jelentékenyen gazdagodott. VI. Az első intézeti év. Az intézet működését 1928. szeptember hó 1-én kezdi meg. Erre vonatkozólag a tájékoztatók kellő időben kibocsáttattak és az első felhívásra 16 leány kérte felvételét. Ezek a következők: Lelkészleányok: H. Nagy Mária, H. Nagy Apollónia, Réthy Klára, Szabó Ilona, Kovács Klári, Stadler Magda, összesen 6, Tanítóleány idáig sajnos egy sem kérte felvételét. Nem egyházi belhivatalnok leányai: Biró Katalin intéző leánya, Boksay Klára, Magdolna és Erzsike főerdész gyermekei, Gyalog Irén intéző leánya, Schmidt Anna bérlő leánya, Karkovány Gyöngyi postamester leánya, Marquis Livia gyári tisztviselő leánya, Gavora Vilma és Laura jegyző leányai, összesen 10 leány. Egyáltalában nem tartom kérdésnek azt, hogy a még rendelkezésünkre álló négy helyet a tanév elején könnyen be fogjuk tölteni tudni, de kívánatos lenne az, ha ezeket a helyeket lelkészeink és tanítóink leányaival töltsük be. Minden esetre az eddig jelentkezettek száma is bizonyítja azt, hogy intézetünk felállítása közszükséglet volt. Az ágyalapítványok gyűjtése közben lelkészek és tanítók részéről gyakran találkozom kétféle aggodalommal. Az egyik az volt, hogy a tájékoztatóban felsorolt ruhanemű egy lelkészre és tanítóra túlsúlyos megterhelést jelent. Erre vonatkozólag tisztelettel bejelenthetem, hogy az ott felsoroltak csupán tájékoztatásul szolgáltak, minden gyermek annyi ruhaneműt hoz magával, amenynyit neki szülei adni tudnak és miután időközben a tájékoztató adatai akként változtak meg, hogy az intézet mosást nem ad, ennélfogva közömbös az, hogy a leányok milyen fehérneműt hoznak magukkal. A másik aggály, amivel találkoztam az, hogy az