A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1928. február, 1928. július

— 30 — folyamán már 36 református és csak 26 másvallásu mindennapi tanköteles járt a két iskolába az egyházmegyei tanügyi statisztikai adatok szerint. Emellett minden egyébtől eltekintve a nagydobszai iskolának két tanerős községi iskolává átalakítását megnehezíti s egyenesen lehetetlenné teszi az a körülmény is. hogy a mult iskolai évben 26 ref. és 21 más vallású tanköteles gyermek járt az iskolába, tehát akkora létszám — összesen 47 gyermek, — amelynél a második tanerőre már nem lehet államsegélyt kapni, mert annak kiutalásához a minimális létszám miniszteri rendelet szerint 60 tanköteles. A róm. kath. gyermekek hitoktatásának különben sincs akadálya, ha a kath. egyház arról gondoskodni kiván, mert a ref. iskola helyiségében annak elvégzését a mi egyházi hatóságaink nem fogják megakadályozni. Ha azonban a két iskola az eredetileg tervezett módon egyesíttetnék. tehát Kisdobszára nézve a 97.570. sz. min. rendeletben megoldásul számított lelkésztanítóság helyett az együttműködés keresztülvihető lenne, ez esetben ennek 15 tankötelesével az összes létszám megütné azt a mértéket, mellyel mind a két tanító megfelelő tanköteles birtokában hozzájuthatna államsegélyéhez. 58. Szabó Béla somogyhatvani lelkész nagytiszteletü esperes úrhoz a következő interpellációt intézte: „Tétetett-e valami intézkedés arra nézve, hogy a mostani zsinaton az E. T. VII. t. c. 24. §-ának azon szégyenletes, embertelen és megalázó második kikezdése, mely így szól: »A neveltetési, esetleg gyámolítási segély azonban csak 6 — 6 árva részére folyósíttatik«, töröltessék ? Vagy talán ezt már módosították régebben, csak én nem tudok róla? Hogy erről mély hallgatás volt, abból következtetem, hogy talán már módosítva lett. Ha mégis a református lelkész nejének 7 — 8, vagy 12 gyermeke lesz, — mint sok példát láttam rá, — akkor mi lesz azokkal ?"