A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1928. február, 1928. július

- LVl ­nem veszi észbe és arra céloz világosan, hogy az Isten üdvözítő terve szerint vészes viharok csapnak a lelkeket gyűjtő egyházra is. Jeremiás leplezetlenül mutat az igazságra: És gyógyítják vala az én népem leányának romlását hazugsággal, mondván: Békes­ség, békesség: de ugyan nem lön békességi Megdöbbentő a világ háborúságokban való élete. Szörnyű­séges a gőg és gyűlölet, a guny és hitetlenség, a gyász és beteg­ségek, a léhaság és bün sátáni magvetése és aratása minden­felé. Várhatunk-e gyógyulást eltol a beteg világtól és a nyomo­ruságokba sülyedt társadalomtól, melyei a gyűlölet tép osztályokra? A földtekének minden pontja véres események izgalmával van fer­tőzve. Nincs a világtájaknak egyetlen kis országa vagy szigete, ahol ne imának vérrel valamit a ma, vagy a holnap történetébe. Az egyházak isteni küldetése lenne a lázbeteg emberiség­nek sebeit gyógyitani: de ime kénköves forró lávákat zuditó ör­vények hullámain sodródnak tova. Felekezetközi helyzet. De ha a világjelenségek nem kedveznek sem politikai, sem világnézeti, sem erkölcsi szempontból az Isten ügyének, bizonyos, hogy ennél is nagyobb veszedelmet jelent egy-egy nemzet állami életének és jövőjének biztonságára az, hogy egyik történelmi egyház a másik ellen fegyverezi és mozgósítja a maga hadsere­gét. Fájdalom, ez a felekezeti gyűlölködés is kezd világjelenség lenni. Még megdöbbentőbb, hogy az egyházak versengésének, egymás ellen való harci készülődésének a pokoli szelleme talán egy nemzetet sem kisért olyan közelről, mini a mi szerencsétlen magyar nemzetünket. Átok van rajtunk, hogy vallási villongások üszkét kell, istent den harcok tüzében kéjelegve, egymásnak há­zára és közös szent hazánkra dobálni? Átok alatt nyögünk mi, kisebbséget képező magyar kálvinisták, hogy 400 éves életünk fájának a kiirtására fejszét ragadjon az 1000 éves magyar katho. likussag? Nem. Ez lehetetlen. Honalapító Árpádnak ivadékai, ál­lamszervező István királynak utódai, egyazon vérből sarjadott, egy anya méhéből származott édes testvérek nem vetemedhetnek a testvér- és anyagyilkosság szörnyű bűnére; de még csak egy­más gyűlölésére sem. Ha van ilyen vétek és folyik ilyen alattomos mozgalom a haza polgárainak a szivében, az nem az egymást testvérként becsülő és szerető magyar népnek a bűne. Hanem a

Next

/
Thumbnails
Contents