A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1927. december

— 20 — egész művel® világ igazolja,, hogy mint a só, kellemes ízt ád az életnek s megóvja azt a romlásttói, — továbbá, hogy mint a viliágnak világosságai a nap, hold és csillagok a sötétséget elűzik ... úgy ők voltak azok, kik jó példájukkal és kegyességükkel az emberiséget az erkölcsi romlottság vég pusztulásától megmentették s az evangélium fénylő világosságával a tudatlanság, tévelygés, babona és a bűn — lelkeket ölő — sötétséget elűzték. S az Ő világosságuk melegített is, mert a tiszta, Krisztusi szeretet melegév el felemelték a,z elesetteket, letörülték a könnyeket s újból megtanították az embereket hinni és remélni. Mint niagv Gomstanitin római császár előtt az égen a kereszt képe előlit ez a néhány szó megjelent:: „In hoc signo vinces" (e jelben győzni fogsz!), úgy azok előtt is, minit égi jel. folyton ott lebegett

1 Jézus mondása: ti vagytok a föld sava, ti vagytok a világ világossága . . . s niem is, lettek megízetleniüit sókká, nem lettek véka alá rejtett világosság, hiainem minit a hegyen épült város s minit a gyertyatartóba helyezett gyertya, kegyességükkel, szentséges életűikkel mindeneknek szemébe tűntek s jócselefcedieteiklkel mindenek előtt fénylettek! Mert nem a világhoz szabták magukat, hanem teljesítették az: Istennek jó — kedves — és tökéletes akaratát.... Szolgáltak az Urnák, lélekben buzgók ,s a könyörgésben állhatatosak voltak; gyakorolták a szeretetet, örültek az örülőkkel és sírtak a sírókkal... jószívűségükben — minden szegénységük melleit is — gazdagokká lettek. így fénylett az ő világosságuk s miután mások is látták sok jó aslelkedeteiikett dicsőítették a mennyei Atyát. II. S ha már az Ur Jézus felolvasott szavai nemcsak az akkori, hanem a mai követőinek s tanítványainak is szólnak, kérdem, hogy mi, kik folyton arra szeretünk hivatkozni, hogy szent nép és királyi papság vagyunk, hogyan töltjük be tisztünket s hogy mi a föM isiava s a világ világos-