A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1926. július

— 9 — ez a magyarázata annak a tébolynak, mely a mindennapi öngyil­kosságok szakadatlan sorozatát idézi elő. A mai emberiség elfeledkezett a régi múltról, a biblikus időkről, a biblikus csodákról és példákról. A tudomány negációja lett a hitnek. A mai modern dekadens tudósok valósággal ver­senyeznek abban, hogy mindazt, ami eddig szent volt, mester­ségessé tegyék. Ravasz László szavai szerint a világháború egy grandiózus vízválasztó, melyen ha átjutottunk, nem az annyira óhajtott narancsligetekbe érkeztünk, hanem a sivár, hideg jégvilágba, ahol megszűnik az embernek minden reménysége, ahol az ember a mulandóság gondolatának a rabjává lesz. Ez a dekadens kor elfelej­tette a multat, nem gondolja meg, hogy a bibliai időkben hány­szor mutatta meg Isten felsőséges hatalmát az emberiségnek. Nézzük meg csak a Mózes II. könyve 7—12. részeiben leirt 10 egyiptomi csodát, amikor Fáraó nem ismerve Istent, ellene szegült az Úr akaratának és nem engedte ki Izrael népét Egyip­tomból. Az Úr Mózest felruházva isteni tulajdonságokkal, tiz csapást mért Egyiptomra és térdre kényszerítette a büszke Fáraót, Egyiptom hatalmas királyát ! Vagy nézzük meg Uraim, a rövid pár évvel ezelőtt lezajlott világháborút, nem látjuk-e azt, hogy Isten minden különleges izengetés nélkül is reánk zúdította bűneinkért ugyanazt a tiz egyiptomi csapást ? Ellenségeink kezében maró kígyóvá vált a jelentéktelennek látszó vessző, vérré változott a patakok és folyamok vize, a sáskák milliárdjai árasztották el a magyar földet és ránk bocsátotta az Úr a férgek ezreit s az emberi nyavalyák sokaságát. Vájjon volt-e egy ház a magyar hazában s Európában, ahol özvegyi fátyolt nem kellett volna ölteni a hitvesnek és gyászfátyolt az anyáknak, mert gyászolták férjeiket és elsőszülötteiket ? Ez volt a tizedik egyiptomi csapás és vájjon még mindig nem eszmélünk-e, még mindig elfelejtjük-e a Péter I. levele I. részének 24—25. verseiben megirt gyönyörű igazságot. Minden test olyan, mint a fű, és az embernek dicsősége olyan, mint a fű virága. Megszárad a fű és virága elhull, de az Úr beszéde megmarad örökké! Ez pedig az a beszéd, amely néktek hirdettetett. Hirdettetett nekünk az Úr szava, eszméljünk, jöjjünk magunk­hoz ! Lássuk be a tudós püspöknek azt a mondását, hogy két-

Next

/
Thumbnails
Contents