A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1924. január

— 24 Utóima. Elmondotta a Belsősomogyi Ref. Egyesület ünnepi istentiszteletén Czeglédy Sándor győri ref. esperes. Felséges Isten, édes Atyánk, hálás szívvel borulunk le szent trónod előtt és dicsérünk Téged, hogy erre a helyre elvezettél. Mily jó vagy Te, hogy beszélsz velünk mindennap és szent evangéliumod lapjai fel vannak tárva lelkünk előtt. Áldunk, hogy most is megmutattad az élet igazi boldogságát, szent nyugalmát, csendjét és örökkévalóságát a Te egyszülött Fiad és anyaszentegyházad iránt való első szeretet tiszta érzésében. Engedd, hogy ez a szeretet megnemesitse az életünket. Hadd érezzük, hogy az erőtelen szóban is Te szólottál és Te akarsz kiválasztani bennünket egy uj és boldog jövendőre ; hadd érezzük meg, hogy az élet csak akkor teljes, ha nem hiányzik belőle a Krisztus iránt az első szeretet. Óh áldd meg ezt az összejövetelt és mindazokat, akik a Krisztust szeretik. Áldd meg, bármily egyház tagjai közé tartoznak, akik szent Fiad életét a maguk életében meg akarják valósítani. Adj ennek a sokat szenvedett országnak lelkeket, amelyek telve vannak prófétai látásokkal, biztos és boldog jövendő édes érzésével. Te látod, milyen mólyen vagyunk, óh emelj magasra, Te látod, hogy küzdünk a tengerárral, erős kősziklára Te vonj ki minket. Mi Urunk, szenvedők reménye, bánatos sziveknek hajnali fénye, sötétlő éjben tündöklő csillagunk, jer állj meg itt köztünk, mondd nekünk: „Békesség néktek", és szivünk oltárán gyújtsd meg, óh gyújtsd meg az első szeretet mennyei tüzét. Amen. %