A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1918. július

14 sugallja, hanem mindnyájunknak nyugalma, békessége s a felzaklatott kedélyeknek lecsillapítása. Ugy gondoltam, hogy talán jobb lenne, ha ezen fixirozást azon időre hagynánk, mikor a konvent uj felszámítást eszközöl. Ez lenne a legalkalmasabb időpont, az idő addig gyógyitgatná a vett sebeket, fátyolt vetne a mult szomorú eseményeire s jobban megértené közönségünk ezt az ujabb eljárást, ha látná, hogy most azért jött a bizottság, hogy az egyház nagyobb segélyt kapjon s belátná, hogy ime, az állam is tekintettel van a háborús viszonyokra, segitségére jön a gyülekezeteknek a teher viselésében s beismernék minden gyülekezeteink, hogy végre nekik is kell áldozatot hozni. Akkor volna legcélsze rübb megmagyarázni, hogy most állandósítjuk a fizetést ismét hosszabb időré s választhatnak a gyülekezetek, hogy miként akarják a hivatalnokokat fizetni: terményekben-e, vagy készpénzben, avagy terményekben és készpénzben ? Segitségül jöhetne ez időre az is, hogy a kormány által az 1848 : XX. t.-c. végrehajtása mellett adott magasabb és már akkor megállapított segély körvonalazná eljárásunkat s minden esetre ennek összege befolyással lenne a fixirozásra s addig a zsinat is elkészülne az uj adótörvény megalkotásával s megtudnánk, hogy mily kulcs lesz megállapítva s e szerint mennyi egyházi adó foly be az egyes egyházakban? Az időre talán a világháború is befejeződik és ir,ás viszonyok lesznek. A mi dijlapjaink nekünk erős várunk, amelyeknek sértetlenségét és cejét legfőbb egyházi hatóságunk is elismerte. Az igazat megvallva, én most, a világháborúban nem tartom célszerűnek dijlapjaink megbolygatásut. Nagyban hozzájárul ezen meggyőződésemhez az is, hogy tekintélyes egyénektől, esperestársaimtol is hallottam olyan nyilatkozatot, hogy hála Istennek, hogy ez előtt 10 évvel nem változtattuk át dijlapjainkat, nem gondolva akkor egy ilyen borzalmas világháború nyomoruságaira s most ez nagy tanulságul szolgált s megtanított arra, hogy óvatosaknak kell lennünk jövőre, ha a régi határt megrontani s helyette ujat rakni, uj dijlapokat szerkeszteni akarunk. Vigyázzunk azért és mindeneket jól megfontolva cselekedjünk.