A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1917. október

if terén szigorú egyházi fegyelmet állított be, mely a presbyteriumok őrködése és vezetése mellett alkalmas lett arra, hogy meggyökereztesse a keresztyén önállóságot, kifejtse a szilárd jellemet a polgári és családi életben. Általában felvilágosult szellem és a lelkiismeret szabadságának tiszteletbentartása jellemzik e reformációt, alapíttatva ez inkább az értelmen, megfelelően Zwingli tudományos fejlődésének, mely az ó-kori ciassicus irodalom tanulmányozásán épült fel. >ií Zwingli reformátori működése már messze haladt, amikor előlép Genf reformátorának, Kálvin Jánosnak hatalmas alakja, a ki Luther és Zwingli által kifejezetten, készen kapta a protestantizmus alapelveit. Nagyjában Zwinglihez hajlóan, el is fogadta azokat, de némely hittani pontra nézve önálló, külön alapra helyezkedett s a szentirás absolut csalatkozhatatlansága és Istennek örök végzése vezéreszmékre alapított „Institutio Religionie Christianae" című művében fejtette ki hittani álláspontját, mely mű alapjává vált a reformált egyház hitrendszerének. Világraszóló hírét tüneményes szervezőképessége és az abban a korba" és a genfi viszonyok között nagyon szükséges vas-jelleme alapította meg, mely mindig szigorúan következetes volt gondolkozásában és tetteiben egyiránt. Reformációja elfogadására pedig egyháza függetlenségét minden idegen befolyástól megvédő szabad demokratikus alkotmánya vitte a népeket. Es az az óriási siker, amelyet a züllött állapotba jutott Genfben az erkölcs megtisztításában crt el, mikor a város rövid nyolc év alatt az ő hatására újjászületett erkölcsileg s szigorú erkölcse meghozta neki a politikai szabadságot is. Amit mi reformációnak nevezünk: az e három férfiú bátor fellépése és kitartó vezetése alatt állott elő. Mi volt ez a reformáció? Ha külső megjelenését nézzük: a keresztyén hitnek megtisztítása az emberi hozzáadásoktól és az egyházi élet visszavitele az apostoli és az azt közvetetlen követő korban volt egyszerűségére