A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1917. július

— 38 — Ezeken tul maga a háborús helyzet is oly követelésekkel lép föl a tanítókkal szemben, miket csak a tanítás hátrányára elégíthetnek ki. Ilyen pl. (hogy többet ne említsek) az u. n. requirálás, mit legtöbb helyen a tanitóra bíznak még ott is, ahol volna erre elég alkalmas egyén, mint pl. Csurgón, hol a hatóság állandóan és egyedül csak a református tanítót kötelezte a requirálás heteket igénybe vevő és ellenszenves munkájának végzésére. Mindezekhez még vegyük hozzá a növendékek fél napi mulasztásainak 40.000-re rugó, szinte döbbenetes számát, a mi a gazdasági munkáknál való kényszerült segédkezés mellett is megengedhetetlen; vegyük hozzá, hogy a tanítás az iskolákban átlagosan 81/2 hónapig tartott, a hol pedig időközben a helyettes tanítók változtak, ott tanévközben is volt egy-két hónapi szomorú szünet. Ha mindezeket egybevetjük, ugy minden további érdeklődés nélkül is megalkothatjuk magunknak az ez évi össztaneredménynek éppenséggel nem biztató képét. Taneredmény: A körfelügyelői jelentésekből általában az tűnik ki, hogy az évzáró szigorlatok — a körülmények parancsoló voltánál fogva — lefokozott igényekkel tartattak meg. Az emiitett jelentések nagy része ugyanis csak szük keretben, egy-két vonással rajzolja meg a taneredmény képét. Három köri jelentés azonban arról tanúskodik, hogy az illető felügyelők behatóbb részletességgel vizsgálták az iskolák szellemi állapotát. Ezek aztan beszámolnak arról, hogy még a mult legjobb iskoláiban is tapasztalható némi halványulása a régi fényes eredménynek. Á tanítók ugyan feszitett erővel dolgoztak.de az ellenséges körülmények káros hatását nem birták teljesen leküzdeni. Minden egyes fantárgyról részletesen beszámolnom ezalkalommal lehetetlen. Annyit azonban szükséges jelezni, hogy afőbb tantár-