A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1917. március

- 12 — fognak előidézni egyházi életünk mezején — ennélfogva közgyűlésünk nem tartja időszerűnek és célszerűnek az indítvány elfogadását. d) Császár István gigei lelkész indítványozza, hogy szeretve tisztelt egyházmegyei gondnokunk neje : Nagyságos Huszár Aladárné Úrasszonynak a világháború folyamán a sebesült és beteg katonák gondozása és gyámolitása körül — egyházainknak is bevonásával — kifejtett nemes munkálkodásáért elismerését és köszönetét fejezze ki az egyházmegyei közgyűlés. Közgyűlésünk kitörő örömmel és lelkesedéssel tesz eleget az indítványban kifejezett kívánságnak : Nagyságos Huszár Aladárné Úrasszonynak — a régi nagy magyar asszonyokra emlékeztető — önzetlen, nemes, honleányi munkálkodásáért, a maga részéről is, a legteljesebb elismerését és hálás köszönetét nyilvánítja s Reá és további szamaritánusi ténykedéseire a magyarok Istenének legjobb áldásait kéri. Miről Őnagysága jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. e) Az egyetemes adóalapról szóló szabályrendelet-tervezetre vonatkozólag az egyes lelkészkörök az alábbi egyesilett javaslatot terjesztik be: (22. §.) A helyszíni tárgyalás költségei csak az esetben fizetendők az egyház által, ha maga az egyház kérte a helyszíni tárgyalást. (27. §.) A felebbezés joga necsak az egyház presbitériumát, hanem az érdekelt lelkészt, vagy tanítót is megillesse. (44. §.) Normál évek gyanánt az 1910—14. esztendők semmi szin alatt el nem fogadhatók, mert ez az eljárás óriási veszteséget jelentene a már eddig is megkárosított egyházi hivatalnokokra nézve. Irányadók az 1913—17. évek legyenek. (87. 96. §§.) Minden elfogadható évi rendes kiadásra s adósságtörlesztésre bizonyos megfelelő összeg felveendő. Egyházmegyei gyűlés a szabályrendelet-tervezetre