A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1915. március

A bejelentett távolmaradásokat a közgyűlés igazoltaknak tekinti. 3. Esperes urnák előre kinyomatott, s a jelen jegyzőkönyv függelékében I. sz. a. foglalt elnöki jelentése a szentírásban letett isteni örök igazságok fényével világítja meg a világháború sötét forgatagának mindazon jelenségeit, melyek egyházunk lelki életére hol sorvasztőlag, hol elevenitőleg hatnak. Ezek mellett figyelmes gonddal reá mutat egyházmegyénk szűkebb körű életfolyamatának azon megnyilvánulásaira is, melyek káros vagy előnyös voltuknál fogva intésül vagy buzdításul szolgálnak. A jelentésnek ilyetén egybeszerkesztéseért a közgyűlés esperes urnák köszönetet mond; magát a jelentést pedig általánosságban elismeréssel veszi tudomásul, s annak egyes határozatot igénylő pontjaira a következő határozatokat hozza: a) Az egvh. megyei közgyűlés megbízza elnökségét, hogy a szövetségi törhetlen hűségért egy feliratban, az erre illetékes uton juttassa el a belső somogyi református egyházmegye bizalmát, szeretetét és háláját a német birodalom dicsőséges uralkodójához, Il-dik Vilmos császár ő felségéhez. b) A közgyűlés köszönetet mond Sehmiedt Jakab fiumei, Csertán Márton kaposvári, Kádár Lajos nagykanizsai, László Levente zágrábi, Lejérvárv Gyula hoboli rendes — és Fejérvári Kálmán hoboli s. lelkészeknek a hadba vonult és sebesült református katonák buzgó lelki gondozásáért. De különösen köszönetét és elismerését fejezi ki a közgyűlés Ambrus György fiumei hitoktató lelkésznek azon — minden áldozatra kész és egy emberi erőt csaknem felülmúló nemes igyekezetéért, hogy a Fiúméban és vidékén állomásozó katonák és sebesültek közül egyetlen református vallású se legyen kénytelen nélkülözni az evangyélium bátorító és vigasztaló erejét.