A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1913. február

19 nem fogadja el és igy ismét meggátolja az iskola- és tanitólaknak a törvény követelményei szerint leendő renoválását; úgyszintén beterjeszti főtiszt, és mélt. Püspök urnák azon leiratát, melyben javasolja, hogy mivel a jelenlegi helyen az istálló és pajta nem maradhat, a célbavett fundus pedig, hova a presbyterium építeni szándékozik, távol van: az egyh. község vegye át a tanítói földeket s ellenértékképen a tanítónak a hivatalosan megállapított földjövedelmet szolgáltassa ki s ha ez esetleg csekély volna : a különbeni építkezési összegnek bizonyos megállapított °|

0-ával pótolja a tanítói fizetést. Közgyűlés hosszas, beható eszmecsere után abban állapodott meg, hogy bár az 1912. év szept. havában tartott egyh. ker. kgy. 256. p. a. hozott határozatával teljes szigorral és a legnagyobb felelősség terhe mellett utasította a m.~ egresi egyházat az iskola- és tanítói lak törvényszerű renoválására ; — ennek megtagadása esetén pedig felhatalmazta az egyházmegyei elnökséget, hogy a törvényben előirt minden eszközzel, esetleg terv- és költségvetés készíttetésével is hasson oda, hogy a m.-egresi iskola a törvény kívánalmai szerint minél előbb felépíttessék: — mégis e rendkívül kényes és bonyolult ügyben nem hoz ez alkalommal végérvényes határozatot. Nem hoz pedig azért, mert az összes eddig felmerült és ajánlt megoldási módozatok akármelyikének keresztülvitele esetén sem lehetne remélni az ügy olyan megoldását, amely mindegyik félre nézve teljesen kielégítő lenne, — igy közelebbről az előterjesztésben érintett kétféle megoldási tervezet is csak a tanitó eminens érdekeinek és jogainak bizonyos megsértésével volna keresztülvihető. Mindezek helyett a közgyűlés — abban a jó reménységben, hogy ugy a világi hatóság, mint az egyh. felsőbbség nem az elodázási törekvést, hanem a lehetőség szerinti békés megoldásra való igyekezetet fogja látni az eljárásban : — még egy utolsó kísérletet tesz s akkép intézkedik, hogy Mozsonyi Sándor, Csertán Márton