A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1912. július

6 terjesztettem, Ezen közgyűlésünkön fog végbe menni tehát, | eddigi egyhm. gondnokunktól bucsuzásunk s az uj egyhmegyei gondnoknak hivatalába való ünnepélyes beigtatása, A magyarhoni ref. egyházra nézve nagy esemény volt az elmúlt évben az, hogy a „Presbiteri alapon álló egyházak világszövetsége" gyűlését Budapesten tartotta az O. R. L. E. congressusa idején, — A presb. egyházak egyházi és világi jeleseinek nagyszámban való megjelenése azt mutatja, hogy számottevő tényezőnek tekintenek minket a krisztusi alapon álló, s presbiterileg szervezett egyházak nagy szövetségében. Alig mult el két év az 1909. évben megtartott 400-éves Kálvini jubileum óta, amikor a külföldi protestáns világ megismert bennünket és tudomást vett létezésünkről, — ime már ilyen nagy megtiszteltetésben részesitett, hogy nagygyűlését nálunk tartotta meg, A programmot, a gyűlés lefolyását ismerjük, mert egyházi lapjaink közölték kivonatban a felolvasások és előadások tartalmát, amelyből nyilván megláthattuk, hogy a külföldi protestántismusban honnét van az a nagy erő és miként élesztik a hívekben a buzgóságot, az egygyüvétartozandóság érzetét, azt a pünkösdi lángot, amely öntudatos keresztyénekké teszi őket, hogy ne szégyeneljék a Krisztus evangéliumát, hanem hirdessék azt az egész világnak, s nagy tettekre hevülve, magasztos intézmények létesítése, egyesületnek alapítása által épitsék és terjesszék istennek országát itt e földön, az egész emberésig jólétének és boldogságának előmozdítására. Tekintsünk fel hozzájuk a magasba, és akkor nézzünk le magunkhoz a mélységbe, Hol állunk mi azoktól? Hol vannak a mi nőegyleteink. ifjúsági egyesületeink, az énekkarok, a vallásos estélyek, jótékony intézmények?! Hol van az öntudatos hitélet, igazi lelkesedés az egyház iránt ? Hiszen az egész magyarhoni ref. egyház alig tud egy-egy diakonissza intézetet fentartani. Hát a Kálvineumról mit beszéljek, mikor már megalakulésa első évében vajúdással küzd a közönyösség, nemtörődömség, teljes részvétlenség miatt; mikor a világi egyének szívesen meghozzák az áldozatot, de maga a lelkészi kar tartja távol magát, holott épen az ő érdekében az ő árváinak ápolgatására s nevelésére alapíttatott. S ha ilyenek a vezetők — mit várjunk egyszerű híveinktől? Nem általánosságban beszélek, mert vannak egész egyházmegyék,