A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1911. július

- 41 — s az ott elmondottak világosan mutatják, hogy mindig a legjobb indulattal viseltetett fögymnásiumunk iránt, meleg érdeklődéssel kisérte annak vezetését, gondja kiterjedt a legkisebb részletekre s igazi atyai szeretetet tanúsított ugy a tanári kar, mint a növendékek iránt. Igaz őszinteséggel mondotta, mikor távozott körünkből — s fájdalom örökre hogy „ismét szívesen időzött főiskolánk falai között." Általános műveltség, felvilágosodott lélek, felekezeti türelmesség, teljes szakértelem, s ezek mellett jó sziv, jó indulat jellemezték. Áldjuk emlékezetét! Elvégezvén a szomorú tisztet, a holtakról való megemlékezést, mielőtt bevégezném esperesi jelentésemet, köszönetet mondok mind azoknak, kik támogatásomra, segítségemre voltak ez elmúlt évben, terhes munkámnak végezésében, s azt lehetőleg megkönnyítették, s istennek lelki testi áldását kérve ref. egyházunkra, egyházmegyénkre, különösen mostani tanácskozásunkra, tisztelettel maradtam. Lábodon, 1911. jul. 8-án. A nt. és tek. egyhm. kgyülésnek' alázatos szolgája NAGY LAJOS esperes. A közgyűlés esperes ur jelentését általában tudomásul veszi s annak egyes pontjaira következő határozatokat hozza: a) Midőn egyházmegyénk gondnokát, a hü elöljárót, — ki egyházunkat, évtizedek óta, igaz mngyar reformátust ékesitö odaadással szolgálta s közügyeink elintézésére a perfekt embert jellemző fegyelmezett észjárásssal, széles körű tudással, jó indulattal, bölcs mérséklettel irányító s legtöbbször döntő befolyást gyakorolt, — egyházmegyei gondnoki működésének 20-ik évfordulója alkalmából sokszorosan megérdemelt igaz szeretetből fakadó tisztelettel köszönti az egyházmegyei közgyűlés, egyben kéri a fő Gondviselőt, hogy a mi javunkra. kik nélküle fél árvák lennénk, — lelki-testi erőinek birtokában tartsa meg még sokáig minékünk. b) Mivel az egyház minden belhivatalnokának csak a dijlapilag megállapított járandóságokhoz, illetve ezek