A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1910. július

— 10 f— toltatik a kamatoknak nagy része is. Mert könnyű aszámitás; nevezetesen az egyházközségek évi járuléka 195,978 korona elő­irányozva, s a mult évben 287,470 kor csatoltatott a tőkéhez, tehát még az egyházközségek járulékain felül több 90 ezer koro­nánál. Azért fizetik tehát egyházaink évenként a közel 200,000 koronát, hogy az tökésittessék? Elásott kincs legyen? Holt tőke, a melyhez senki hozzá nem férhet? Igv majd elérjük azt, hogy rövid 15 20 év alatt összegyülemlik 10 — 12 millió tőke, s ez alatt egyházaink elsorvadnak elpusztulnak! Nekünk nem milliókra, ha­nem virágzó egyházakra van szükségünk. A hitnek temploma nem aranyból és ezüstből építtetett fel, hanem élő kövekből! Több izben próbálkoztunk már, hogy ezen segítsünk, de nem sikerült. De a mozgalmat nem szabad leszerelni, elaludni engedni, hanem zörgessünk addig, mig megnyittatik, s nyomorgó egyházaink jajkiáltása meghallgattatik. Javaslom tehát, hogy a nt. és tek. egyhm. kgyülés irjon fel a kerületre, s keresse meg a többi ke­rületeket, s együttes felterjesztéssel kérjék fel a Conventet, hogy szüntesse be a tőkésítést, s ha a közalap az 5 millió koronát el­éri, azontúl az összes jövödelem osztassák ki segélyül a szegény, kicsiny és roskadó gyülekezetek között évről évre, vissza nem fizetendő, egyszersmindenkori segély gyanánt Az egyházkerületnek, a tűzbiztosítás céljából az Adriai biz­tosító társulattal kötött 10-éves szerződése lejár az 1911. év dec. 31-én, s egy ujabb 10 évre szóló biztosítás megkötésének tárgyá­ban előmunkálat készítése védett egy bizottság küldetett ki a ker. kgyülés által. Nem szándékoztam ezen ügyet esperesi jelentésembe már most felvenni, mivel a kiküldött bizottság még meg sem kez­dette működését, mivel azonban e tárgyban egy indítvány adatott be, s különösen azért, mert az abban foglaltak nem fedik teljesen a tényállást, ezen célból felvilágosításként szabad legyen előadnom a következőket. A tűzbiztosítás az Adriai biztosító társasággal megköttetett az 1901 év dec. 3!-én, Í0 évre. A cél az volt ezen kapcsolatos biztosítással, hogy a társulat bizonyos százalékot visszafizet éven­ként a ker. pénztárba. A biztosítási feltételekről nem beszélek, mert azok ez alkalommal legalább nem tartoznak ide. Hanem szólok csak a visszafizetett százalékról. A társulat kötelezte magát, hogy az egyházak épületeinek biztosítási diiából visszatérít az egyház­kerületnek évenként 35 0 /°-ot, és a helyi biztosító ügynöknek 5 0 /°-ot, igy tehát összesen 40° / 0-ot, s mert csekély kivétellel ügynökök nem

Next

/
Thumbnails
Contents