A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1909. augusztus

- 22 — I. Vallás- és erkölcsi élet. A valláserkölcsi életről is csak ugy tehetek jelentést, ha az adatokat számokba foglalom s azokkal fejezem ki. A II. fejezet alatt van összegezve az egész statisztikai kimutatás. Ha csak ezen egy évi adatokat nézzük, semmi fogalmunk nem lehet arról, vajon hanyatlóban, vagy emelkedőben van-e egyházmegyénkben a valláserkölcsi élet, hitbuzgóság, áldozatkészség. De ha össze hasonlítjuk a multak számadataival, akkor tűnik ki, hogy alább estünk-e vagy csak a felszínen vergődünk, avagy előre haladunk. A prot. egyháznak rendeltetése az, hogy hivei, az evangelium világnál haladva folytonosan tökéletesedjenek, mert a végcél az, a mint idvezitönk mondotta: kiegyelek tökéletesek, minta ti menynyei /Jtyátok tökéletes.» Elmúlt egy hosszú év s azt várhatná a nt. és tek, egyhm. kgyülés, miszerint e tekintetben jelentésem kedvező lesz, a mint hogy annak is kellene lenni. De fájdalom ismét és újra azt kell jelentenem, hogv a haladásnak, a tökéletesség felé törekvésnek alig találok a nyomára. Mégis nem mondhatom azt, hogy hanyatlottunk, mert a számadatok, szembe állítva a mult évi adatokkal, azt mutatják, hogy ugyanazon állapotban vagyunk, csak a felszínen vergődünk, de előbbre menni nem tudtunk. Mert ha egyik téren talán valamivel kedvezőbb is a kimutatás, más téren már hanyatlást látunk. Mi enn k az oka, annak részletes kimutatása nem fér bele esperesi jelentésem keretébe, Mégis azt hiszem, legalabb én ugy vagyok meggyőződve a hosszas tapasztalás után, miszerint a valláserkölcsi életnek, egyházhoz való ragaszkodásnak, áldozatkészségnek hanyatlása s a folytonos segélyforrások után való erőlködés és kapkodás annak a szomorú következménye, hogy korunk túlságosan el van merülve az anyagiakban. Alig van más cél híveink előtt, mint a földi kincseknek gyűjtése. Ebben rejlik oka a születések folytonos apadásának, a családok néptelenségének pusztulásának. Ezzel együtt szokott járni a hiúság, oktalan fényűzés, mértéktelen életmód, a melyek nemcsak testileg, de lelkileg is ruinálják a társadalmat. De a korszellem ilyen. Alig lehet valamit tenni ellen. Hiába prédikáljuk, hogy ne gyűjtsetek magatoknak kincset, melyet a rozsda és a moly megemészt, melyei a tolvajok kiásnak és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincset, mely megmarad az örök életre,» mikor azt Iájuk, hogy a hivek bedugják fülüket az igaz tudomány