A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1907. december

9 — egyházak is, az ezen miss, gyü'ekezetek népessége után eső összeg kivétetett s az iniszovoszeíói stavóniai egyháznak adatott, ugy szinte a Baldaccy-féle alapítványnak is megfelelő része. Most a főt. kerület azt határozta, hogy mivel Kaposvárnak feltétlenül szüksége van évenként 100 ) koronára, melyet nem nélkülözhet, ezen összeget csak ugy tudja részére — a sokfelé igénybe vett — segélyalapból kiutalni jövőre, ha az egyházmegye beleegyezik abba, miszerint ezen ezer koronának fele, azaz 500 korona ismét a b. somogyi egyházmegye gyülekezeteire eső segélyből fog kiszakittatni. Igaz, hogy ezen határozat már előbbi keletű, azonban az 1906 és 1907 évben azon alapon, hogy ezen határozat nem lett egyházmegyénk tudomására hozva, sikerült az sOOO koronát Kaposvárnak megnyerni, de csak azzal a feltétellel, ha ezen évi összeg lesz az utolsó, s ezen tul csak a b. somogyi egyh. megye által átengedett 500 koronával lesz kiadva. Kérem a nt. és tek. egyhm. kgyülést a határozat meghozatalára, hogy beleegyezését adja-e ahoz, miszerint az 500 korona az 1908. évtől kezdve a kaposvári egyháznak adassék. A csurgói főgymn. feletti felügyelet tárgyában hozott határozat leküldetett, a tárgysorozatba felvétetett. Igen fontos a lelkészi karra nézve a kerületnek azon határozata is, mely szerint az orsz. lelkészi nyugdíjintézetbe, a régebben szolgáló lelkészek 23 °

0 belépési járuléka után a 4 °jo os kamatot visszamenőleg megfizeti. A számítás eszközlésével és az erre szolgáló fedezeti alap megjelölésével a főt. ker. a gazdatanácsot bizta meg. A főt. és nm. convent okt. 22 s következő napjain Budapesten tartott ülésében a nyugdijintézeti törvények mellé úgynevezett pótló utasítást adott ki. Ugy van a dolog feltüntetve, mintha ezen pótló utasítás az ide vonatkozó törvény rendelkezéseit nem sértené, mintha csak a végrehajtási utasítást egészítené ki. Azonban alaposabb vizsgálat után kiderül, hogy a törvénynek egyik legsarkalatosabb intézkedését semmisiti meg. Nevezetesen a törvénynek intentiója az, hogy mikor a nyugdíjintézet 1904 jan 1-én működését megkezdi, ezen időtől fogva ugy azok, kik eddig 40 évi szolgálattal birnak, valamint azok kik 70 életévüket betöltötték: teljes fizetéssel nyugalomba mehessenek. És hogy gényük is meg legyen a teljes nyugdíjra, azt rendeli a törvény 26. g-ának I) harmadik bekezdése, miszerint >a 23 °|o a régibb idő óta szolgáló tagok részéről szolgálati 'idejük