A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1907. december

- 8 — arányában vannak megállapítva, s tekintettel arra, hogy a b. so mogyi egyházmegye kebelébe vannak beosztva a slavoniai missiói egyházak is, az ezen miss, gyülekezetek népessége után eső összeg kivétetett s az iniszovoszelói slavóniai egyháznak adatott, ugy szinte a Baldaecy-féle alapítványnak is megfelelő része. Most a főt. kerület azt határozta, hogy mivel Kaposvárnak feltétlenül szüksége van évenként 1000 koronára, melyet nem nélkülözhet, ezen összeget esak ugy tudja részére — a sokfelé igénybe vett — segélyalapból kiutalni jövőre, ha az egyházmegye beleegyezik abba, miszerint ezen ezer koronának fele, azaz 50" korona is­mét a b. somogyi egyházmegye gyülekezeteire eső segélyből fog kiszakittatni. Igaz, hogy ezen határozat már előbbi keletű, azon­ban az 1906 és 1907 évben azon alapon, hogy ezen határozat nem lett egyházmegyénk tudomására hozva, sikerült az iOOo ko­ronát Kaposvárnak megnyerni, de csak azzal a feltétellel, ha ezen évi összeg lesz az utolsó, s ezen tul csak a b. somogyi egyh. megye által átengedett 500 koronával lesz kiadva. Kérem a nt. és tek. egyhm. kgyülést a határozat meghozatalára, hogy bele­egyezését adja-e ahoz, miszerint az 500 korona az 1908. évtől kezdve a kaposvári egyháznak adassék. A csurgói fögymn. feletti felügyelet tárgyában hozott határo­zat leküldetett, a tárgysorozatba felvétetett. Igen fontos a lelkészi karra nézve a kerületnek azon hatá­rozata is, mely szerint az orsz. lelkészi nyugdíjintézetbe, a ré­gebben szolgáló lelkészek 23 °j 0 belépési járuléka után a 4 °[o os kamatot visszamenőleg megfizeti. A számítás eszközlésével és az erre szolgáló fedezeti alap megjelölésével a főt. ker. a gazda­tanácsot bizta meg. A főt. és nm. convent okt. 22 s következő napjain Budapesten tartott ülésében a nyugdijintézeti törvények mellé úgynevezett pót­ló utasítást adott ki. Ugy van a dolog feltüntetve, mintha ezen pótló utasítás az ide vonatkozó törvény rendelkezéseit nem sér­tené, mintha csak a végrehajtási utasítást egészítené ki. Azonban alaposabb vizsgálat után kiderül, hogy a törvénynek egyik leg­sarkalatosabb intézkedését semmisiti meg. Nevezetesen a törvénynek intentiója az, hogy mikor a nyug­díjintézet 1904 jan 1-én működését megkezdi, ezen időtől fogva ugy azok> kik eddig 40 évi szolgálattal birnak, valamint azok kik 70 életévüket betöltötték: teljes fizetéssel nyugalomba mehes­senek. És hogy igényük is meg legyen a teljes nyugdíjra, azt ren-

Next

/
Thumbnails
Contents