A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1907. augusztus

s egy memorandumban kifejtik, hogy a törvény szoros megtartásával nem ellenkezik a szerzett jognak azon magyarázata, hogy az kiterjed minden olyan rendes lelkészre; illetve annak családjára, a ki a törvény életbe léptetése előtt alapított családot, s igy már akkor megszerezte azt a jogot, hogy özvegye élvezni fogja a csonka és kegyeleti évet. Ellenben azok a lelkészek, a kik a törvény életbe lépési után kötöttek házasságot, mivel ezt a jogot nem szerezték meg, nem tarthatnak igényt arra, hogy özvegyeik megnyerik a csonka és kegyeleti évet, hanem ezekre már az uj törvény rendelkezése lesz az irányadó. így lassanként, idők folytával életbe fog lépni az uj törvény a nélkül, hogy valaki jogaiból kifosztva, megkárosítva lenne. Olyan nagy változást mint a minőt az uj törvény céloz, nem is lehet, nem is szabad egyszerre rohamosan keresztül erőszakolni. Az uj egyh. törv. III. törvény cikke szól az egyházi adóról. Mivel egyh. megyénknek majdnem minden egyháza kénytelen az adó csökkentésre adott állam segélyt igénybe venni a súlyos terhek miatt, csak azon rendelkezéseket akarom megemlíteni, melyek az államsegély igénybe vételének feltételéül tétettek. A 13. §-ban van megállapítva az uj egyházi adó kulcs, a melyet életbe léptetni kell annak a gyülekezetnek, a melyik állam segélyt akar kérni. Mivel éppen ennél a pontnál van legtöbb vélemény eltérés, a szövegnek homályos és nem mindég szerencsésen választott kifejezései miatt; s mert a főt. és nm. convent az én javaslatom, illetve rovatolt kimutatásom alapján rendelte el az uj és régi egyházi adónak összeírását, azt hiszem nem lesz felesleges, ha ezt kellő világosságban feltüntetem. Igaz hogy egyházlátogatás alkalmával minden egyházban iparkodtam megmagyarázni, — lehet, hogy meg is értették, — de hogy maradandó nyoma is legyen, a mit egyúttal zsinórmértékül alkalmazhatnak mindenütt a rovatos ivek kitöltése alkalmával, jónak látom itt is elmondani. Két féle adó lesz, t. i. a személyi és vagyoni egyh. adó. c/7 személyi adónál világosan ki van mondva, hogy családokra vettetik ki. Tehát téves az a felfogás miszerint ez személyekre volna kivetve. Családot alkot a férj és a feleség, illetve ha egyik vagy másik elhalt volna, az életben maradott özvegy. Mivel a törv. 8. §-a értelmében egyházi adó 20 éven aluli egyháztagra sem saját személyük, sem azon családfő terhére a melynek családjához tartoznak, ki nem vethető, igy a családhoz tar-