A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1907. augusztus

- 36 nekünk utódoknak drága kincs gyanánt átadták, gondjainkra bízták. Nem szad soha elfelejtenünk, hogy a boldogult alapító Gróf Festetics György — ki iránt örök hálára vagyunk kötelezve midőn több száz év előtt a gymnasiumot felállította, egyenesen, határozottan a b. somogyi ref. egyházmegye tulajdonává tette, gondjaiba ajárlotta, felügyelésére bizta. Nem szabad elfelejtenünk azokat a nagy áldozatokat, melyeket elődeink meghoztak a gymnásium fentartására, a melyet folytonosan fejlesztve végre főgymnásiummá emelve hagytak reánk utódokra. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ezen főgimnáziumot majdnem száz éven át az egyes gyülekezeteink,-lelkészeink, tanítóink s egyes jóakaróink tartották fent kötelezett évi járulékkal, mely bár terhes volt — mégis szívesen adták — hogy az ősökhöz méltó utódok legyenek. Ezen ügynek további fejleményei, valamint a fögymnásiumnak többi anyagi és kormányzási ügyei az ig. tanácsülések jkönyvei utján és jelentéstételével hozatnak a kgyülés tudomására Végül tisztelettel jelentem, hogy főt. és méltóságos püspök urnák 949. sz. megbízatása értelmében, í. évi jun. 24 — 26 napjain k az érettségi vizsgán az elnöki tisztet teljesítettem. Eredmény volt : Jelesen érett: 5, Jó/ érett 8; Érett: 7. Ezen örvendetes eredményről, — mely felett ns. Csiky Lajos kormányképviselő ur is teljes megelégedését és örömét fejezte ki — a felvett jkönyvekkel és okmányokkal együtt, a főt. és mélt. püspöki hivatal utján jelentésemet a nm. cultusz minisztériumba felterjesztettem. IX. Csurgói, kaposvári, n.-kanizsai és keszthelyi iskolák. »Zörgessetek és megnyittatik«, az Írásnak ezen szavai jutnak eszembe, mikor ezen iskolákról kell jelentést tenni, illetve a taneredményről beszámolni. Eddig híjában kértünk, híjában zörgettünk, de lehetetlennek tartom hogy ezen iskolákban a mostani állapot továbbra is fentmaradhasson. Valóságos tengeri kígyója ez egyhmegyénknek, a melynek, — ha máskor nem is — de a beszámolás alkalmával fel kell tűnni. Valami érthetetlen dolog az, hogy mikor - ugy látszik — ref. egyházunk felvirágoztatásán nagy erővel munkálkodunk, az »egy szükséges dologról» megfeledkezünk. Mert azt csak nem tagadja senki, hogy a legelső, a