A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1904. február, 1904. március
— 41 — 3. Novottny Alajos tanácsbiró Németh József nemesdédi lelkésznek Mátyás Mihály volt dédi, jelenleg kis-dobszai lelkész ellen, az uttóbbinak Nemes-Dédről Kis-Dobszába távozása alkalmával történt szalma és trágya eladás miatt indított keresetét ismertetvén, előadja, hogy a b.-somogyi ev. ref egyhm. közig, bíróság 1903. szept. 2-án 2 jkvi szám alatti végzésével Mátyás Mihály kis-dobszai lelkészt utasította annak igazolására, hogy az általa eladott szalma egy része — mint állította — csakugyan tavaszi volt. Mátyás Mihály egyrészt gazdasági jegyzetei bemutatásával és becsületszavával, másrészt a vevő utólag helyesbített elismervényével igazolja, hogy az általa eladott szalmának egy része (55 kereszt) tavaszi szalma volt. Megállapittatván, hogy perben érdekelt lelek a tárgyalásra megidéztettek s azon meg is jelentek, a tárgyalás folyamán hozzájok intézett kérdésekre a következő feleleteket adják: 1. Német József eljárása mentségéül felhozza, hogy az elődje által eladott szalma és trágya értékének megtéritése iránt nem indított volna keresetet, ha előbbi állomásának, az inkei lelkészi állomásnak elfoglalása alkalmával, hol elődjének özvegye az egész évi szalmatermést eladta, — hasonló esettel nem találkozott volna. Mivel Nemes Déden a szalmának és trágyának elődje által eszközölt eladása miatt kárt szenvedett: kéri, hogy némi kárpótlásban s költségei megtérítésében részesittessék. 2. Mátyás Mihály a Ns.-Dédről távozása előtt történt szalma és trágyaeladás körüli eljárását igazolandó, elmondja, hogy a nemesdédi lelkészi állomás elfoglalása idjén ő sem talált se szalmát, se trágyát, s midőn az akkori esperesnél jelentést tett, azt a feleletet nyerte, hogy „ha az özvegy előtte eladta a szalmát, az utolsó évben pruducalandó szalmát és trágyát ő is eladhatja." A nyilvános tárgyalás után zárt üléssé alakult biróság, az előadó véleményét meghallgatva, e peres ügyben következőleg itélt: ítélet. A követelt 200 koronából Mátyás Mihály 108 (egyszáznyolez:) koronát köteles 30 nap alatt a nemesdédi presbyterium kezére lefizetni, azzal, hogy ezen összeg felerésze kárpótlásul Németh József lelkésznek kiadassék, felerészén pedig a presbyterium a lelkészi földek számára szalmát vagy trágyát vegyen s eljárásáról tegyen jelentést az esperesi hivatalnak.