A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1903. november
_ 14 — Igazságos dolog az, hogy mig Szentbenedek az első 20 évi ciklusban — fizetvén 785 K. 20 f. biztosítási dijat, visszakapott 314 korona 08 fillért s ezt mind odaáldozta kerületi szükségletekre, Nagy-Korpád, Szenta, Nagy-Marton pedig egy fillért sem adott ezen czélokra. ? Vegyük hozzá még azt is, hogy midőn létre jött ezen kerületi kapcsolatban való biztosítás, világosan ki volt kötve, hogy a visszatérülő összegből alap képeztetik, mely utóbb fedezi a gyülekezetek biztosítási dijait. Figyelmeztetve lettek az egyházak, hogy a biztositásnál lehető teljes értékben vegyek fel az épületeket, mert ha kezdetben igen takarékoskodnak s kevésre biztosítanak, ugy utóbb, mikor már a kerület fizeti a biztosítási dijakat, az összeget felemelni nem lehet, hanem marad mindig a régi összeg, a miután fizettek. Ezért egyházaink meglehetős magas összegre biztosítottak azon reményben, hogy utóbb a kerület is ezen magasabb biztositási összeg után fizeti az évi dijat. Azonban csalódtak, mert a főt. kerület más czélokra fordította a befizetett pénzük után visszakapott összeget s ők a magas biztositási dijat fizethetik most örök időkig. Igaz, hogy most azzal biztattatnak az egyházak, hogy a tőkésítés nem lett beszüntetve, hanem csak elhalasztva. De ez is baj és méltánytalan dolog. Mert ha soha más czélra nem lett volna fordítva a tüzkár-alap, akkor mégis 20 - 25 év alatt elegendő tőke gyűlt volna össze, mig igy ez idő után is fizetni kell s lehet, hogy bele telik 50 60 esztendő, mig a mostani kezelés mellett össze gyül a tőke. Miért fizet tehát Szentbenedek 25—30 évig még 39 k. 26 fillért, a mi százakra megy, mikor ezt neki fizetni nem kellene? Bizony itt volna az ideje annak, hogy végre valahára emelnék fel szavukat az egyházmegyék s vetnének véget ezen igazságtalan és méltánytalan eljárásnak. S ha a kerület nem volna hajlandó ezen a dolgon változtatni, be kell szüntetni a kerületi kapcsolatban való biztosítást és az egyházmegyéknek kell külön-külön kapcsolatos biztosítást létesíteni. Az egyh.-megyéknél a kezelés is — esetleg — kevesebbe kerülne s hamarább összeszaporodnék a visszatérítendő összegből azon tőke, mely az egyházmegyék gyülekezeteinek biztositási dijait fedezi.