A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1903. július

nem lehet jobban, mint eddig, mert ezzel csak a napi létfentartás van biztosítva, de a fejlődésre alapul nem szolgálhat. Ezt a javaslat készítők is belátták, sőt szükségesnek vélték alábbszállitását az egyházi adónak, ugy azonban, hogy a beálló hiányra kellő fedezetet nem tudtak biztosan mutatni. Sőt olyan javaslat is volt, hogy a meglevő terhek másként osztassanak fel, egyik gyenge vállról tétessenek — az esetleg — még gyengébb vállakra. Az egyházi adó rendezésére két mód van, harmadik már nincs. Első az 1848. XX. tcz. életbeléptetése a maga teljes értelmében, a mit egyházmegyénk is óhajtott, sőt követelt. Ha azonban ez bármi ok miatt megvalósítható nem volna a jelen körülmények között, — a másik mód az, hogy állapittassék meg az összeg, a mi egy-egy lélekre kivethető, s a százalék, mivel az állami egyenes adó megterhelhető, s a hiányt törvényhozásilag biztosítsa az állam minden egyes egyház részére., Mig ezen két megoldás bármelyikéhez nem folyamodnak az intéző körök, addig sikeres rendezésről nem beszélhetünk, sőt arra még csak gondolni sem lehet. Ezt kell hangoztatnunk mindig, mikor összegyülekezünk; kiáltsunk mig meghallgattatunk, zörgessünk mig megnyittatik. Anyagi ügyekről, pénzkérdésről, segélyezésről levén szó, bocsánatot kérek, hogy egy kis kitérést teszek. Egyházkerületünkre a múlt évben jutott 27,199 kor. 60 fill, államsegély. Ebből a gyülekezetek kaptak 1582 kor. segélyt. A többi, vagyis 25,617 kor. 60 fill, más czélra lett fordítva. Nem keresem azt, hogy hova fordíttatott ezen nagy összeg, - csak azt az egyet említem meg, hogy ezen évenkénti 25617 kor. 60 fill.-bői kerületi közszükségletekre fordittatik 8000 korona. Ezen alapnak már neve mutatja, hogy segélypénz; segélyezni pedig a szegenyt, a kicsinyt, az erőtlent kell. Feltéve, hogy ezen 8000 korona összegre a kerületnek szüksége van, igazságos és méltányos volna ezt az egyházakra kivetni, lélekszám arányban. Mert azt nem állíthatja senki, hogy a szegény egyházak számára adott segélynek az egész kerület szükségleteire való fordítása, — melyekhez a legnépesebb és leggazdagabb egyházaknak is, és pedig ezeknek legnagyobb mértékben kellene járulni, — igazságos dolog. Méltányosságról pedig egyáltalában szó sem lehet. így esik meg az, hogy a 2 —4 ezer lélekből álló gyülekezetek helyett, — hol aránytalanul kicsiny az egyházi ado, — a szegény, 2-3 száz lélekből álló,