A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1903. július

— 29 — I . ' ; nevelés ezen első kellékének teljes betartásáért az egész mélyen tisztelt tanári kart megilleti az elismerés és az őszinte dicséret. Ebből a tanári karból, — mely büszkesége főgymnásiumunk­nak — ragadott el a kíméletlen halál ez év május 2-án egy szor­galmas munkást, tek. Matter János tanár urat, életének legszebb korszakában, 42 éves korában. Más intézetnél szolgált 7 évig, főgymnasiumunkban 12 évig. Páratlan buzgalom — nehéz tan­tárgyainak — a latin és görög nyelvnek — tanításában; határta­lan szeretete és ragaszkodása a tanuló ifjúság iránt; mindenekkel szemben — a kikkel valaha csak érintkezett — a legnemesebb indulat, igazi őszinteség, magaviseletében a keresetlen szerénység és alázatosság 'voltak egyéniségének fő jellemvonásai. Ezen kiváló, szép tulajdonságaiért ugy az egész tanuló ifjúság, mint minden ismerőse, jó barátja közbecsülésben és tiszteletben részesítette. Nagysajnálatomra — egyházlátogatási körúton levén, — végtisz­tesség tételén nem jelenhettem meg. A főgymnasium, és a IV-ik osztály — mint osztálytanárának — élővirágkoszorut helyezett ravatalára; Az énekkar a háznál és temetőben gyászdalt énekelt; a tanárok, tanulók temetés alatt gyászszalagot viseltek, az intézet nevében gyászbeszédet tartott nt. Matolcsy István tanár ur; a ta­nári kar gyászjelentést adott ki, érdemeit jégyzőkönyvileg meg­örökitelte; s a tanári testület temetés után mélyen lesújtott özvegyénél részvétét fejezte ki. Ennyiaz, a rnivel leróhattuk iránta hálánkat, s a mit adhattunk neki buzgó szolgálatainak jutalmául. De az a szeretet — mely őt hozzánk/ minket pedig ő hozzá fű­zött, nem szállt el porhüvelyével, hanem megmaradt sziveinkben s kettős mértékben munkálkodik azon, hogy jó emlékezete soká-soká éljen közöttünk. A jó férjnek elköltözése által egyedül maradt és mély gyászba öltözött özvegyet vigasztalja meg keserű bánatában amaz -örökké való Isten, ki az özvegyeknek őrizője és oltalmazója. Áldás és béke lebegjen kihűlt porai felett!! VII. Intézkedést igénylő előterjesztések. 1) A Czuk Mihály-féle csurgói fegyelmi perben, az egyik pa­naszos Szentkirályi Ferencz neve tévedésből Szentkirályi Jánosnak Íratott az Ítéletben, s midőn az eljárási összegek pereitettek, az illető Szentkirályi János tagadásba vette, hogy ő valaha vádos­kodott, vagy bármi levéloek aláirt volna. Utánna néztem a dolog­nak s csakugyan Szentkirályi Ferencz volt a panaszos. A csurgói

Next

/
Thumbnails
Contents