A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1903. március

— 12 -ják a felsőbb hatóságoktól ügyüknek igazságos elintézését, tudván, hogy a siralom örömre fordul. Ujabb kérvényük a kgyülés elé terjesztetett. A mi a galamboki egyházat illeti, itt alig hiszem hogy a bajok lecsillapíthatok volnának egészen. Az örökös zavargás onnét van, hogy a gyülekezet két részre van oszolva, egyik a kisebbség melyhez tartozik a presbitérium, másik a többség mely minduntalan zavarja az egyház kormányzását. S ugy látszik hogy a többségnek sokszor van alapos oka támadni a presbyterium eljárását és intézkedését. Én már teljesen bele untam ügyeik elintézésébe, talán nem is tudnám a rendet helyre állítani, mert már kétszer megpióbáltam. Az elmúlt évben, a mai napig közel negyven panaszos levél érkezett az esperesi hivatalhoz részint mint vád, részint mint védelem, de ez is örökös panaszokkal tele. Baj az is hogy igen messze van, a személyes kimenetel napokat venne igénybe, azért legczélszerübbnek tartanám egy bizottság kiküldését, a mely alaposan megvizsgálná a bajokat, s ha másként nem lehetne, h. lelkész rendelésével kellene orvosolni. Legutóbb felhívtam a presbytériumot, hogy nyolcz kérdésre teljes ülésében adjon teleletet. Fokozza a zavart a lelkész urnák túlságos idegessége, a mely súlyos szembajából származik. Ivekre terjedne ha panaszaikat elsorolni akarnám, azért nem is próbálom meg, de a kiküldendő bizottságnak az ügyiratokat rendelkezésére bocsátom. Kérem a kgyülés intézkedését annyival is inkább, mert a gondnok hozzám intézett levelében azt irja, hogy, mikor levelemet a lelkész urnák átadta, melyben kértem hogy hétköznapon tartson presb. gyűlést, midőn az egyház minden ügyeit megbeszélhetik, megtárgyalhatják, azt válaszolta, hogy az esperes csak Lábodon parancsol, neki még a püspök sem szabhatja meg, mikor tartson presb. gyűlést, s nem tett semmit. Van szerencsém tisztelettel jelenteni, hogy az 1902. évi kgy. jk. 3—4 p. alatt tudomásul vett intézkedésemnek eredménye az lett az udvarhelyi partszakadás ügyében, hogy a vármegyei törvényhatóság 1902. év nov. havi évnegyedes gyűlésében elrendelte, miszerint a községbirája — illetékes uton felhivatott arra, hogy a vízmosás keresztirányában a szükséges keresztfonásokat készíttesse el. Kérem tudomásul venni. Főt. mélt. püspök ur tudatja, hogy somogymegye kir. tanfelügyelőjének 3398J902 sz. megkeresésére, a megyei tanítói nyűg-