A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1900. július

3* Eperes úr tekintettel arra, hogy Boné Kálmán világi al­jegyző a közgyűlésen nem jelenhetvén meg, a jegyzői kar kisegí­tésére s a jkönyv vezetésére felkérte Kovács Bertalan lelkész úr^t, ki a felkérésnek kész örömmel engedve, a jegyzői széket elfoglalta, Tudomásul bejegyeztetik. 4» Olvastatott Nt. esperes úrnak a következő esperesi, elnöki és egyházlátogatási jelentése: Nagytiszteletü és Tekintetes Egyházmegyei Közgyűlési Midőn a mult évi egyhm. és egyker, közgyűléseink óta fel­merült, s az Egyházmegyét közvetve vagy közvetlenül érintő ügyeinkről s az ezen ügyekben tett elnöki és esperesi intézkedé­seimről, mint az egyházak beléletét jellemző főbb mozzanatokról, úgyszintén az esperesi egyh. látogatás eredményéről beszámolni szerencsém lesz, — tudomásul vévén az egyház' köztársadalmi életében felszínre jött részben kedvező, részben kedvezőtlen tüne­teket is: szükségesnek ítéltem, hogy mindjárt jelentésem kezdetén méltassam e helyről, legalább a főbbeket. A magyar protestáns egyház régi és még mindig fentállö egyetemes anyagi bajaihoz, most már a valláserkölcsi hitéletet is, zsibbasztó, sőt veszélyeztető jelenségek szegődtek, melyek legyő­zésére az őrtállókon kivül, a legerősebbek munkára hivása is szük­séges. És én, a protestántismus missióján túl, bizva a nagy többségnek még mindig fentálló egyházias érzületében és áldozni készségében: csakis sikereket várhatok a nagy munkára' hívástól. A mi a valláserkölcsi életet, s azzal az egyházi élet fellen­dülésének kérdését illeti, — mint köztudon.ással van, — már az erdélyi ev. ref. Egyházkerület f. évi junius 7-én tartott értekezleten, maga az egyh. ker. fögondnoka által hozatott szóba, hogy az egy­házi és társadalmi élet fellendítésére iránylandó munkára, égetöleg szükség van. Az utóbbi évek, talán éppen az egyházpolitikai reformokat és az azokkal együtt jött megpróbáltatásokat magukkai hozó legújabb idők idézték elő — mint az erdélyi fögondnok a jelzett értekezleten magát kifejezte, — hogy a református tudat és az összetartás érzete hanyatlott. De nem mulasztotta el állásához méltóan, az egyeseket, a hatóságokat s a társadalmat a legkomolyabb és leg­erélyesebb munkára szólítani, — a vallásos igazság, a szeretet és a szabadság elveinek érvényesülése érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents