A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1898. október, 1899. április, 1899. július

— 1 211 — nél 10 osztályt állítani fel, ha az egyház kötelékében élö hitsorsosok vagyoni viszonyai ezt akár megengedik, akár szükségesnek tüntetik lel Az osztályokba sorozás utján való adóztatás czélja az egyház fenállásának biztosítása. Legbiztosabb Ígérkező mód ezen czél elérésére a teherviselésnek a viselő képességgel arányba hozása. E mód alkalmazása azt tételezi fel, és követeli meg, hogyha még nem is teljes mérvben, mint a polgár az állami, — de megközelitöleg vagyona arányában járuljon minden egyháztag az egyház terhei hordozásához. Ha tehát az ötvös-kónyi-i egyház kötelékében éiö hivek között találkozik, bár N.-Aládon lakos, olyan, ki a bárhol lakó egy vagy több egyháztagnál tízszeresen több évi jövedelemmel bir akár vagyoni, akkár kereseti viszonylatban joga van a presbyteriumnak 10 oszfályt állítani fel a különben törvény által engedélyezett rendkivüli adókivetésnél, ha szintén a közbenesö egy vagy több osztályban nem lesz is sorolható hitsorsos, csak az országos közalapnál megszabott 14 osztályon ne menjen tul, s a kellő arány meglegyen az egyes osztályokba sorozottak adóösszegei között. — Mivel már az ötvös-kónyi-i presbyterium osztályokba sorozása megfelel ezen követelményeknek, s nem külön-külön sorozta osztályokba az anya — és fiók egyházak tagjait, mint Szakáll Gyula felebbezö állitja, csak a -N. Atádon lakó az Ötvös-Kónyiban lakóknál jóval magasabb évi jövedelemmel biró egyháztagokat tette jövedelmük ahányában magasabb osztályokba és ez osztályok összegének csak 25°/

0-tóliját vetette ki rájuk önként elesik Szakáll Gyula és Gyarmati József fellebbezőknek osztályba sorozásuk ellen ez alapon emelt kifogásuk, hogy az osztályba sorozás azért hibás, u ivei nincs betöltve minden osztály és mert a n.-atádi lakósok nem az Ötvös-Kónyiban lakók osztályaiba soroztaltak, kedvezményük is meg van, melyet a törvény nyújt, a mennyiben az osztályadónak csak 25%-tóIija vettetett ki reájuk, igy ide vonatkozó panaszuk elesik. Tekintettel már arra, hogy az ötvös-kónyi-i ev. ref. egyház presbyteriuma, törvényadta jogánál fogva és a törvény által megengedett határok között eszközölte temploma épitése költségeinek fedezésére, osztályokba sorozás alapján, a rendkivüli adó kivetését a N.-Atádon lakó egyházközségi tagokra is, igy azok a kivetés annak módja és mértéke által sérelmet nem szenvedtek, azon kivetése bíróság által helybenhagyandó a felebbezök kérelmükkel elutasitandók s a rájuk kivetett összegnek 5 éven keresztül való megfizetésére kötelezendők voltak. Ezen ítélet meghatározásánál tekinteten kivül hagyatott felib-