A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1898. július, 1899. március

És én leborulok a magyar kálvinista nép vallásos buzgalma és áldczathozatalai előtt, s bizva természetes józanságában, őseink hitéhez való ragaszkodásában és kipróbált nagy és bölcs türelmessegében : megnyugvással veszem a jövőt, mert ha egyértelmüleg kitartunk, s mindenütt és minden alkalommal teljesítjük azt, a mi kötelességünk: akkor mienk a jövő, s a jövő pedig szebb és boldogabb lehet, mint várnánk és reményelhetnénk. „Öltözzük fel tehát az Isten minden fegyverét, mert hiszen nekünk nincs tusakodásunk a test és vér ellen, hanem csak az élet sötétségeinek vezérei ellen." (Efez. 6. 12.) Ezeket pedig legyőzi a fegyver, mely az istenbeszéde. Az anyagi bajok, a különböző egyházi és iskolai adók és járulékok, melyek a legnagyobb aránytalansággal kivetve, nyomasztólag terhelik az egyház tagjait, az eddigi adórendszer megváltoztatását követelik. De reményünk lehet az időt megértő társadalomiban is, mely ha magáévá teszi az egyház ügyeit is, javítani és könnyíteni fog az egyházon s az egyháztag )k, valamint az egyház belhivatalnokai helyzetén is. Már a lelkészek fizetése kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmából, a legközelebb tartott egyetemes konvent (1898. évi jkv. 21. p. a.) megbízta a közalap végrehajtó-bizottságát, hogy vegye figyelembe a kongrua törvény létesültét s már annak életbelépte előtt a dijlevél revisiót a törvény szellemében — különös figyelemmel a törvény szerint be nem számítandó jövedelmek kihagyására — hivatalból eszközölje. De kiterjedt a konvent figyelme — és ez reánk nézve fődolog — a szegényebb egyházak segélyezésére is. Mely czélból, (jkv. 22. p. a,) hogy az elviselhetetlenné vált adóterhek csökkentése vétessék foganatba, határozatilag kimondotta, miszerint az egyházi terhek csökkentésének munkáját foganatba óhajtja venni, még pedig a közalapból a tökesegély alakjában adandó állandó járulékok megszavazása utján. Kimondotta egyúttal azt is, hogy a segélyek nem kérvényezés utján, hanem az egyh. megyék és egyh. kerületek ajánlata alapján adassanak meg az egyetemes konvent által ; tekintettel levén ezen segélyek megszavazásánál azon egyházakra, a melyek is segély mellett képesek csak felekezeti iskoláikat fenntartani. Az előkészületek megtételével, illetőleg a megfelelő minták összeállításával és az egyházkerületekhez szétküldésével a közalapi végrehajtó bizottságot bizta meg, kimondván, hogy az ily módon való segélyosztást már a jövő konventen megkezdi . . . íme, a helyzet tehát javul. „Az Ur meg fogja vigasztalni a