A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1897. június
— 1Ö — jog és kötelességek kényszeritö hatása alatt egyházunknak anyagi megszilárdítására, mint szellemi, erkölcsi erejének fejlesztésére. Feltevésem alaposságát igazolja azon lázas mozgolódás, mely észlelhető mindenütt ; a vallásos estélyek, nöegyletek, vallásos felolvasások és több ily fajú társadalmi mozgalmak létrehozatala iránt. Milyen ut legalkalmasabb a czél elérésére ? Azt bírálni nem a jelentés keretébe tartozik, de azt ki kell mondani, hogy az egyházias gondolkozás, a vallásos érzés, a hithüség, áldozatkészség felébresztésére, ápolására az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani, mert külömben az imádkozás: Uram tarts meg, mert elveszünk! sem tart meg, a megpróbáltatás idején. A tanítóknak az iskolákban, a lelkészeknek a templomban, mindkét téren munkáló egyházi szolgáknak a társadalmi élet mezején, az eddiginél sokkal nagyobb buzgóságot kell kifejteni, mert bizony bizony elmondhatom, hogy sok az aratni való gabona, de kevés az arató! Nem mondom azt, hogy a lélek mellett a test elhanyagolandó, hogy a hivek lelki gondozása, mennyei polgárságra készítése mellett, az egyházak anyagi gyarapítása mellőzendő, de örök igazság marad az ige : Mit használ, ha az egész világot megnyertétek, ha lelketeket elvesztettétek?! Az anyagi jólétnek többször következménye a testi bátorság, kevélység, lelki megkeményedés, mint a hála, kegyelet és erkölcsi értékű, jó tettekre készség, mig a szellemi előre h dadás, az erkölcsi meggazdagodás mindig maga után vonja az anyagi gyarapodást, anyagi fejlődést és a megelégedést. Hiányát látom egyházi életünkben e felfogásom szerinti elodázhatlan munkának, nem tapasztaltam, hogy többen volnának azok, kik ily irányban hatnak Jézus kicsinyeire és kik ily értelemben teljesítenék a mester szavait: „viseljetek gondot a nyájra", azért szükségesnek láttam őszinteséggel nyilatkozni és követni uram utasítását : „Szólljad az igét alkalmas és alkalmatlan időben." I. Egyházaink. a) Erkölcsi tekintetben. Általánosságban elmondott, általam észlelt bajunk részletezve jelen meg az egyes egyházak életében. Egyházmegyénk egyes egyházaiban ugyan béke uralkodik, kivéve Gy.-Mellék egyházat, hol öly nagy mérvű a szeretét és béke hiánya, hogy az ünnepi isteni