A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1897. június

— Í5 — lat se lehet kedvezőtlen, örvendetes előterjesztésemben nyugodtan mutathatok tanügyi elnöki jelentésemre, mely részletesen tárja fel tanügyünk h lyzetét és állapotát. Fögymnásiurnunk a belsö-somogy egyházmegyének méltó büszkesége és féltett kincse, a magyar nemzeti közművelődésnek erős vára, feladatának magaslatán állva gyorsan közeledik azon ponthoz, hol nem fejlődésének befejezését éri el, mert ez szellemi tekintetben lassú visszafejlődés és halálát jelentené ; közeledik azon ponthoz, mely anyagi tekintetben fenállásának biztos alapja, szellemi fejlődésének hatalmas emeliyüje leend. A magyar állam kormány kilátásba helyezte a 16.000 frt fenntartási segély megadását, az építkezési összegnek 82.000 frtban kiutalását, melyhez az egyh. megye nevében 8000 frt beruházási összeget kért az ig. tanács, melyre nézve benyújtott kérvényünk a N. M. Cultuszminiszteriumban van. A még hátralevő építkezési segélyösszeg beszerzésének módozatára, valamint a százados múlttal biró ó épület miként leendő felhasználására nézve az ig. tanács részletes jelentést fog teeni, itt csak becses figyelmét hívom fel az egy ÍJ. megyei közgyűlésnek e lényeg» s ügyekre. Fenn áll mindnyájunk örömére a még egy évvel ezelőtt reményben is alig létező diszes fögymnásiurni uj épület élö emlékköve azon igazságnak : „Segíts maga tl on, az Isten is m e g s e g i t." Órömköny ragyoghat egyh. megyénk minden tagjának szemében, ha e diszes épületre tekint ; azon szent elhatározás ébredhet keblében, hogy mint őseink, söt mi is meghoztuk évről-évre az áldozatot az intézet fenntartására, most is szívesen veszünk részt a győzelem utolsó harczában. Levetkezve minden szükkeblüséget, felül emelkedve a szük látkörüségen, egy szívvel, egy lélekkel jelenünk meg az áldozat oltáránál és őseinkhez méltó utódoknak fogjuk bizonyítani magunkat. III. Kegyeletünk nyilvánítása. Egyházmegyénk lelkészei és tanítói egy részét képezik azon hadseregnek, mely küzd az emberiség legszentebb jogaiért, a magyar nemzeti közművelődés érdekeiért, és az Isten országának e földön terjesztéséért. Ha sorainkból egy harczos kidől, ha a kevesen híveket nagyobb jutalomra hívja el az emberiség sorsát atyai jósággal és bölcsességgel vezérlő isten, erkölcsi kölelességünk az elismerés koszorúját tenni sirhalmukra, a megemlékezés adóját lefizetni elhunyt pályatársunkkal szemben.