A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1895. október, 1896. június
moru kivételt, hol a visszavonás zaja elnémítja a harangok templomba hivó hangját is; mert volt vasárnap, melyen senki sem jelent meg az isteni tiszteleten; mely egyházban állítólag falragaszokon történik felhívás, hogy a nép ne menjen isteni tiszteletre, söt fenyegetés hangja áll útjába a templomba menni akaróknak, épületeik felgyujtásával fenyegettetvén az isten tiszteletére menni akaró egyháztagok. Ez egyházban emésztő tüz rombol, melynek eloltására felhívom az egyh. m. figyelmét, annyival inkább, mert veszélyes nyavalyája ragályossá válhat a szomszéd egyházakra. Felhívom az egyh. megye becses figyelmét azon körülményre, hogy Udvarhely, Komlósd és Ns. Kisfalud egyházak missiószerü pontok, hová a szórványok lelki gondozása szempontjából közalapi segély volna fordítandó ugy felekezeti, mint nemzetségi szempontból. II. Iskoláink. Népiskoláink helyzetéről általánosságban szólva, örvendetes tudomására adhatom egyh. megyénknek, hogy az elöhaladást állapithatom meg mind a tanítást, mind az iskolák építését, illetve czélszerü átalakítását mind a berendezést illetőleg. Részletesen ez ügygyei a tanügyi elnöki jelentésben foglalkozom. Aggodalmat keltő az, hogy tanerő nincs a szükségelt számban, mely miatt oly egyéneket is kénytelen voltam ideiglenesen alkalmazni, kik nincsenek sem a jó hírnevű tanitó testületnek, sem az előhaladt tanügyi helyzetnek sem díszére és előnyére. Most két jól képzett tanerő jelentkezett és kéri bekebelezését, az eddig kiirt pályázatok eredménytelenek voltak. Jelentem, hogy mind az orczi-i volt tanitó, mind a csökölyi volt másodtanitó : Fazekas Károly és Glájpz Pál urak időközben távoztak el állomásukról, a dunamelléki ev. ref. egyházkerület területére s itt a Convent tiltó határozata daczára, az általam ki nem adhatott szolgálati bizonyítvány nélkül is nyertek alkalmazást. Csurgói főgymnaziumunk ügye örvendetes haladást tanúsít, egyedül az építkezés az, mely kellő módon fejlődésben gátolja, illetve az épület sziik és czélszerütlen volta az oka annak, hogy fejlődése, terjeszkedése nem lehet oly mérvű, mint a milyen különösen a legmagasabb illetékes egyének előtt