A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1893. szeptember, 1894. március

E tervbe vett orsz. nyugdíjintézet kiterjed a fent kitüntetett jelleggel és az állandó fenmaradás biztosítékaival biró mindazon nyilvános iskolákra, a melyeknél az alkalmazott rendes tanárok és igazgatók, továbbá azoknak özvegyei és árvái az 1885. évi XI., továbbá az 1875. évi XXXII. és az azt kiegészítő 1891. évi XLIII. t.-czikk. vagy pedig más természetű közrendelkezés alapján nyugdíjra, vagy végkielégítésre, illetőleg özvegyi ellátásra, és nevelési járulékra jogosítva nincsenek. E nyugdíjintézetre nézve mindenben, a miről az alább következőkben külön említés nem tétetik (igy tehát a beszámítható szolgálati idő megállapításának, valamint a nyugdíjazási igény beálltának feltételei, továbbá a beszámítható javadalmazás és a fent megjelölt igényelhető járandóságok mértékének meghatározása stb. tekintetében is) az 1885. évi XI. t.-czikk rendelkezései irányadók. Ennek kimondása főleg azon okból mutatkozik czelszerünek, mert az ezen törvény alkalmazása folytán létrejött, közel egy évtizedes gyakorlat a felmerülő legkülönbözőbb esetek elbírálásánál határozott útbaigazításra szolgálhat alapul és továbbá, mert ilykóp az ezen nyugdíjintézet körébe tartozó s a kormány közvetlen rendelkezése alatt álló iskolákból való kölcsönös átlépés esetén a nyugdíj szempontjából minden nehézségnek eleje vétetik. A tanintézetek belépése a nyugdíjintézetbe az illető iskola fentartójának jelentkezése alapján önkéntesen történik. Az egyes iskoláktól ezen nyugdíjintézet szükségletének fedezésére, a következő befizetések kívántatnak : a) A tanárok részéről fizetésüknek 300 frton felüli része után, valamint fizetésüknek minden szaporulata után egyszersmindenkorra '/3 rész. b) A fentartók részéről tanáraik törzsfizetése után évenként 5 %-nyi összeg. c) A tanulók részéről fejenként ós évenként a jogakademiáknál 6 frtnyi, a többi intézeteknél 3 frtnyi dij. A még fenmaradó szükséglet fedezésére az államkincstár részéről 60000 frtnyi évi segély adatik. Az a) b) és c) alatt jelölt jövedelmi forrásoknak egymáshoz való arányát a fentartók a helyi viszonyok szerint bizonyos fokig esetleg módosíthatják; de e módosítás mellett is az ezen forrásokból eredő jövedelmek végösszegének változatlannak kell maradnia.