A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1893. március
nyek által igazolt buzgalmát, kérelmük tárgyában — a maga részéről beleegyezését megadja s az egyház ez idő szerinti h lelkészét a jelzett időre s a jelzett helyeken tartandó beszédek megtartására és a saját egyháztagjainknál eszközlendő gyűjtések eszközlésére — áldás és szerencse kivánataival kibocsátja. 14. Nagy Károly homok-szt-györgyi tanitó ur, az országos tanitói nyugdijalapból végleg nyugdíjaztatván, — midőn 30 évi működése után visszalép a tanítói pályáról: meleg szavakkal vesz búcsút az egyh megyétől s a tanitó karnak legjobb kivánatait jelenti ki. A közgyűlés a búcsúzó tanitó urnák elismerését nyilvánítja a tanitó pályán felmutatott sikerdus eredményekért s jókivánatait hason jókivánatokkal viszonozva, áldáskivánatával bocsátja el az egyházmegyei tanitói testület kebeléből. 15. Csertán Márton csokonyai h. lelkész, tekintettel azon körülményre, hogy az 1886. évi egyh. kgy. jk. 54. p. a. hozott ezen egyh. megyei statutumot: „jövőre nézve agy a lelkészi mint a tanitóvditozások, vag// az özvegyi heg//évek letelte alkalmával sem a szemes vagy a már kicsépelt szalmát elvinni, illetve a trágyát a lelkészeknek és tanítóknak, vagy azok özvegyei és árváinak eladni nem lehet", — felebbezések esetében az egyh. kerület az özvegyek és árvák javára megváltoztatni szokta : — elejét veendő csckonyai egyházban ez idő szerint letelt kegyelmi év után felmerülhető vitás kérdéseknek, — azon kéréssel járul a közgyűléshez, hogy kegyeskedjék végérvényes határozattal kimondani, mely szerint: fentartja e az egyh megye teljes szövegében az 1886. évi idézett határozatát ? vagy talán az özvegy és árvákra vonatkozólag magáévá teszi az egyh. kerület álláspontját ? Tekintettel arra, hogy az egyh. kerület felfolyamodások alkalmával a csokonyai esethez hasonló esetekben mindig az özvegyek és árvák javára döntött: kimondja a közgyűlés azt, hogy a kegyelmi évek letelte után a trágya és szalmával való szabad rendelkezés minden körülmények között az özvegyek és árvák feltétlen jogaihoz tartozik. 16. Fáncsik János nemes kisfaludi lelkész, Császár István volt nemes-kisfaludi lelkész ellenében azon kéréssel járul a közgyűléshez, hogy az 1890. évi országos közalapi segélyből nyert 50 frtnyi segély részét tőle visszavenni s az ő javára kiutalni kegyeskedjék'
